Kárenyhítés, költségcsökkentés és támogatás - itt a júniusi pályázatos hírösszefoglaló

Az agrártámogatások témáiról több cikkünkben számoltunk be 2022. május hónapjában is. Írtunk a magyar víziszárnyas ágazat pályázataihoz kapcsolódó visszásságokról, a Lázár János féle fejlesztéspolitikai fordulatról, a magyar agrárminiszter előtt álló kihívásokról, a biogazdálkodás bővülésére költhető 100 milliárd forintról és arról, hogy digitalizációval sikeres a magyar fejlesztés az aszálykárok elleni védekezésben. Szeretettel ajánljuk olvasásra hírösszefoglaló anyagunkat!

Forrong a magyar víziszárnyas ágazat: gondok az állatjóléti támogatás körül, viszontfeljelentés és rendőrségi nyomozás csalás miatt

Költségvetési csalás gyanújával indult rendőrségi nyomozás a hazai kacsa- és libatartóknak kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatáshoz kapcsolódóan. Termelői kifogások szerint egy szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a termelőket, mert tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására.

Az ügyben korábban Szabó Bálint, az év elejei gazdademonstrációt szervező szegedi Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen érkezett feljelentés a Szegedi Járási Ügyészségre. Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás költségvetés csalás és kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azzal az üggyel kapcsolatban, amely a kacsa- és a libatartóknak tavasszal kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami plusztámogatás felhasználásával összefüggésben indult. Előzőleg a Szegedi Járási Ügyészséghez érkezett termelői körökből feljelentés Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen, majd az ügy az ügyészségi elbírálási szakasz után a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.

Fejlesztéspolitikai fordulatot vár Lázár János: most a vidék jön

Az építési és beruházási miniszter, Lázár János szerint az agrárszektor fejlesztése a pandémia alatt a nemzeti szuverenitással összefüggő kérdéssé vált. A politikus kiemelte, hogy minden agrárfejlesztés egyben vidékfejlesztés is, szerinte a járványhelyzet ,,megmutatta, hogy a nemzeti önellátó képesség milyen fontos még a globalizált gazdaság, illetve az európai közös piac keretei között is.” A mezőgazdaság mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló fejlesztése hatalmas lehetőség a magyar vidéknek. Meglátása szerint akkor lehet erős a nemzetállamok Európája, ha minél több területen szerzi vissza egy ország a szuverenitását – nem csupán a banki és az energiaszektorban, hanem az önellátásban is. Az tehát, hogy a magyar állam újra képes legyen jó minőségű és egészséges élelmiszerrel önállóan ellátni minden polgárát – írta Lázár János.

Háború, drágulás, öntözés – ezekkel is küzd a magyar mezőgazdaság maradó agrárminisztere

A háború miatt élelmiszerpiaci válság és az aszály leküzdése, a boltokban a magyar élelmiszerek arányának emelése, a környezetkímélő termelés – sorolta az Agrárminisztérium előtt a következő ciklusban álló kihívásokat Nagy István agrárminiszter. Ehhez a korábbinál jóval több uniós forrásra, támogatásokra és fejlesztésekre számíthatnak a hazai gazdák.

A termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni a magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra – mondta Nagy István agrárminiszter 2022. május 19-én az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. A magyar mezőgazdaság legfontosabb kihívásaként az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdését azonosította. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron – mondta. Nagy István szerint a háború komoly éhezési válságot okozhat, de Magyarország szerencsés, mert több mint 20 millió ember ellátására képes.

100 milliárd forint támogatás és szakmai segítség jön a magyar biogazdálkodás bővülésére

Egynapos online konferencián tekintette át az agrárszakma a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban az Agrárminisztérium gondozásában megjelent Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által szervezett programon az ágazat hazai vezetői, a szekcióüléseken az adott témakörök gyakorlati specialistái tartottak előadásokat. A szakmai napot dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív műfaja a mezőgazdasági termelésnek. Ezért kiemelt szerep jut a jövőben a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre minden eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít a minisztérium.

Digitalizációval sikeres a magyar fejlesztés az aszálykárok elleni védekezésben

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó műholdas fejlesztésre. Az EU-s támogatásból finanszírozzák a WREN (Water Resources in Efficient Networks) mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatói rendszert 2025 márciusáig, amely az aszálykárok mérséklését segítheti a helyspecifikus mezőgazdaság számára. A kutatás-fejlesztési projektben megvalósuló WREN-rendszer elsődleges célja a klímaváltozás káros hatásai elleni védekezés és az aszálykárok elleni védekezés támogatása modern digitális eszközökkel. A részletekről közölték, hogy a valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer gyakorlati használata során képes lesz a jelenlegi aszálymonitoring rendszerek térbeli és időbeli felbontásának javítására a távérzékelt és lokális adatok felhasználásával, valamint térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló innovációk megvalósításával.

Nagy fejlesztés a magyar zöldségfeldolgozónál: bővítette kapacitását a Mezőker Kft.

Európai uniós támogatással bővítette termelési kapacitását a zöldségszárítmányok és konyhakész zöldségek előállításával foglalkozó Mezőker Kft. két helyszínen, Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A magyar vállalat 30 éves fennállása alatt a hazai zöldségszárítmány iparág egyik legismertebb szereplőjévé vált. A cég 2002-től tisztított, konyhakész termékek gyártásával is foglalkozik, mindkét területen országosan vezető szerepet tölt be. Az értékesített termékek nagyobbik részét – mintegy 56 százalékát – teszik ki a szárított zöldségfélék. A vállalkozás bevételeinek 45 százaléka exportból származik.

A Mezőker Kft. a szárítmányokat a Hódmezővásárhely-gorzsai telephelyén gyártja, az itt megvalósult fejlesztések a minőségbiztosítást és a munkavégzés hatékonyságának javítását szolgálták. Töltőtasakos csomagológépet, mérlegeket, targoncákat állítottak üzembe. A szeged-szentmihályi telephelyen a többi közt új zöldségmosó és -szelő berendezés, vákuum-csomagológép, szalagos mérlegrendszer működik. A több mint 246 millió forintos beruházás költségeiből csaknem 148 milliót fedezett európai uniós támogatás.

Elkezdődött: 7 milliárd forintból éledhet újjá a Gyálai-Holt-Tisza

Mintegy 10 ezer ember él a Gyálai-Holt-Tisza közelében, és a környékén már 40 éve várnak arra, hogy a szerves hulladékkal, nehézfémekkel, fenollal és más mérgekkel szennyezett holtágat megtisztítsák a hatóságok. Civil szervezetek gyűjtöttek aláírásokat, tiltakoztak, de sokáig hiába. Most végre már valóban folynak az előkészületek, így a két pályázaton elnyert, összesen 7 milliárd forintos EU-s és állami támogatásból megvalósulhat az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi, kármentesítő és tájrehabilitációs programja.

A munkát májusban kezdték, a befejezést 2023 végére tervezik.

A mintegy 18 kilométer hosszúságú, Szeged mellől Szerbiába is átnyúló Gyálai-Holt-Tisza – amit Dög-Tiszának is neveznek – három különböző szakaszból áll, ezeket egymástól zsilipek zárják el. Ezt a szennyezett területet a terv szerint helyreállítják, a munkálatok a két szegedi mederszakaszt érintik. A tennivalók részben eltérnek, így a beruházást két külön ütemre bontották: a rosszabb állapotú rész, a Feketevíz megtisztítására és rehabilitációjára 4,5 milliárd forint jut – ez az egyik ütem. A másik ütemben a Szeged-Szentmihály városrész mellett lévő mederszakaszt, a Fehérpartot rendezik.