Kétszer annyiba kerülne az élelmiszer, ha beleszámítana a környezetterhelés költsége is

Kettős árcédulák segítségével mutatja be egy német bolt, hogy mekkora az előállítás környezetterhelése az élelmiszer árához képest. Talán meglepő, de még a biogazdálkodással megtermelt árucikkek esetében sem tapasztaltak alacsony összegeket. A bolt a számokat az Augsburgi Egyetem kutatása alapján kapta meg. Ezekből pedig az derül ki, hogy nagyot drágulna az ár, ha a környezetkárosítást is figyelembe vennék a meghatározásánál.

Két árcímkét is kap több termék a Penny Market egy német boltjában. A hagyományos árcédula mellett azt is bemutatják, mennyibe kerülne az adott élelmiszer, ha beleszámítanák az árába az összes környezeti erőforrást, amit igénybe vettek a gyártáshoz. A Fruchthandel.de cikkét a Magyar Mezőgazdaság szemlézte. Eszerint gyakorlatilag azt számolják ki, hogy a termék árához viszonyítva mekkora az előállítás környezetterhelése.

Sokkoló a végeredmény

Főleg a húsoknál és más állati eredetű termékeknél nagy a különbség. Az Augsburgi Egyetem munkatársainak számításai szerint egy fél kilós darált hús ára 173 százalékkal lenne magasabb a bolti árnál, ha a rejtett költségeket is figyelembe vennék. Így 2,79 euró helyett 7,62 eurót kellene fizetnünk érte (ez kerekítve nagyjából 1000 forint helyett 2500-at jelent). A tej 122 százalékkal lenne drágább, a gouda sajt 88 százalékkal, a mozzarella 52 százalékkal. Lényegesen kisebb a környezetterhelés rejtett költsége a zöldségeknél és a gyümölcsöknél. Még a világ másik feléről odaszállított banán ára is csak 19 százalékkal lenne magasabb, ha mindent beleszámolnának. A burgonya és a paradicsom 12 százalékkal, az alma pedig 8 százalékkal lenne drágább.

A biogazdálkodás számait is vizsgálták

A biotermesztés kisebb ökológiai lábnyoma miatt az ökotermékeknél kisebb a rejtett költség, de még ott sem elhanyagolható. A biohús „tényleges ára” is 126 százalékkal magasabb a boltinál a kutatók számítása szerint. A Penny egyik berlini üzletében 16 saját márkás élelmiszer (8-8 konvencionális és bio) példáján a vevők nap mint nap szembesülhetnek vele, hogy mennyibe is kerül valójában az életmód, amit megszoktak. Stefan Magel, a Penny területi vezetője – amellett, hogy rövidlátó szemléletnek nevezte az eddigi hozzáállást, és hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság felé vezető út első lépése, hogy az emberek legalább lássanak rá az élelmiszerek közvetlen előállítási költségén túl a kapcsolódó rejtett költségekre is –, mindenesetre hangsúlyozta, hogy a kasszánál nem a magasabb árat kell kifizetni.