Kiszorulóban a kicsik: nagyon átalakult a magyar mezőgazdaság az utóbbi 10 év alatt

A Magyarországon tevékeny 241 ezer gazda összesen csaknem 5 millió hektár mezőgazdasági területet művel. Az Agrárcenzus felmérése szerint egyre inkább koncentrálódik a magyar mezőgazdaság, jelentősen csökkent a kisgazdaságok és gyarapodik a nagyok aránya. Összesen 10 év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derült ki a vizsgálat végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé.

Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását említette elsőként az Agrárcenzus 2020 bemutatásakor - írta meg az Infostart. Az adatok alapján 2010 óta a felmérésig főképp a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9 százalékról 17 százalékra nőtt. Átlag feletti, 53 százalékos az állattartók számának csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok létszáma lényegében nem változott 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra nőtt - tette hozzá.

A növénytermesztési ágazat számváltozásai

A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari- és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37 százalékról 31 százalékra csökkent, ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza nőtt. Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa. Az adatok szerint a mezőgazdasági területeket a gazdaságok körülbelül fele-fele arányban használják saját tulajdonként és bérlőként. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább. A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt fejlesztési programokban akkor, ha képzettebb vezető irányítja.

A KSH 10 évente tart teljes körű mezőgazdasági összeírást, ezek sorában a 2020-as a nyolcadik volt. Az előzetes adatokat 2021 áprilisában tették közzé. A KSH honlapján az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.