Kivédhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a szőlőtermesztésben a szalmabor készítésével

Egyre nagyobb gondot okoz a borászoknak a klímaváltozás, viszont a szőlő töppesztéssel részben, vagy akár teljesen orvosolhatóak az időjárási viszontagságok által okozott károk. Európában ezt a módszert leggyakrabban a déli országokban alkalmazzák. Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának tanársegédje észak-olaszországi tanulmányi útja során ismerkedett meg a töppesztési eljárással, amely segít koncentrált alapanyagból minimális veszteséggel előállítani magas minőségű szalmaborokat.

A SZIE oldala írta meg, hogy bár a speciális borkészítési módszer Európa számos borvidékén évszázados tradícióval rendelkezik, hazánkban csak egy-egy pincészet foglalkozik szalmaborral a Badacsonyi Borvidéken és a Nagy-Somlói Borvidéken. Hésziodosz görög költő i.e. 800-ban a borkülönlegességet csak ciprusi mannának nevezte. Az eljárás során a leszüretelt szőlőt hosszabb ideig, körülbelül 1-2 hónapig szalmán vagy ládában érlelik. Ekkor a töppesztett szőlő nedvességtartalmának nagy részét elveszíti, így a bogyók koncentrált, magas beltartalmi értékkel bírnak. Régebben a szárítási eljárást szalmaágyon végezték (innen ered a szalmabor neve is), viszont manapság már a fürtök madzagra vagy drótra felfűzése is elterjedt módszerré vált.

A szalmabor készítés hagyományai

Kovács Barnabás számos hazai és nemzetközi szalmabor előállító és forgalmazó pincészetet felkeresett, információt gyűjtve tőlük az eljárásról. Az interjúk során a szalmabor készítésének motivációjára, az eljárásra, a felhasznált szőlőfajták típusaira és a szárítás időtartamára is rákérdezett. Később saját kutatásba is kezdett, melynek során a Georgikon Tangazdaság területén, egy pincészet padlásán összehasonlította a különböző töppesztési eljárásokat. Tanulmányozta a bor minőségét, a szőlőfürtök súlyát, a fertőzések okozta veszteségek mértékét és a bor savprofilját.

Alkalmas a szalmabor készítésére Magyarország

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy amennyiben a szőlőt teljes érettségben, vagy annál korábban, magasabb savtartalommal szüretelik, majd azt fedett, jól szellőző helyiségben megfelelő körülmények között töppesztik, az időjárás okozta mind gyakrabban jelentkező viszontagságok teljesen vagy részben orvosolhatók a fajtaszerkezet átalakítása nélkül. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Kárpát-medence környezete jelenleg is alkalmas szalmabor készítésére.