A klímaváltozásra való felkészülés a talajnál kezdődik

Anyaföld, termőtalaj, homok, agyag, sártenger – mindegy, hogyan nevezzük, ugyanazt értjük alatta: azt a természetes, élő réteget, amely lehetővé teszi, hogy gazdálkodjunk ezen a Föld nevű kőzetbolygón. Eddig magától értetődőnek vettük a termékeny talaj meglétét hazánkban, és sokszor felelőtlenül bántunk vele A változó éghajlat és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás azonban arra késztet minket, hogy átgondoltabban és előrelátóbban gazdálkodjuk ezzel az erőforrással.

Hazánk területének 35%-át barna erdőtalajok borítják, amelyeket a savanyodás és az agyagosodás veszélye fenyeget, valamint – mivel nagy részük domb- és hegyvidékeinken található – eróziónak vannak kitéve. Az ország földjeinek 22%-a a mezőségi (csernozjom) talajok közé sorolható. Ezek természetesen állapotukban kiváló víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkeznek, azonban különösen érzékenyek a mezőgazdasági művelésre, szerkezetük leromlik, tápanyagkészletük lecsökken. További 10-10%-ot foglalnak el a nehezebben művelhető réti és öntéstalajok – előbbieknél a rossz vízgazdálkodás és a tápanyagok erős megkötése, utóbbiaknál az alacsony humusztartalom okozhat problémát.

A számítások alapján Magyarországot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. Országos átlagban 1,7 Celsius fokkal nő majd az éves átlaghőmérséklet a XXI. század közepéig. A 2021-2050 közötti időszakban a nyári hőmérséklet 1,4-2,6 Celsius fokot, a század utolsó évtizedeiben 4,1-4,9 Celsius fokot emelkedik. A csapadékmennyiség tekintetében még nem egyértelműek a modellek – télen és tavasszal 10%-os csökkenést vagy növekedést jósolnak, nyáron azonban minimum 7, maximum 20%-kal kevesebb eső hullhat a következő 35 évben.

Magyarország talajainak szerkezeti problémái [Bernát Tibor - Magyarország gazdaságföldrajza]

A szárazabb és melegebb időjárás, valamint a rendszertelenebb csapadék miatt a talajok megfelelő vízgazdálkodása kiemelt fontosságú lesz a jövőben. Sőt, már most is az, hiszen talajaink 60%-a kedvezőtlen vízforgalmi tulajdonságú. Ha csökken az elérhető vízmennyiség, akkor a víz jelenlétéhez kötött, valamint a föld vízháztartását befolyásoló tevékenységeket – tápanyag-kijuttatás, növényvédelem, talajművelés – is át kell gondolnunk. Ugyanígy fel kell készülnünk a belvizek és árvizek megelőzésére és hatásaik mérséklésére, valamint a víz és szél általi erózió kivédésére.

Éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában [Bartholy Judit et al. - Klímaváltozás]

Összetett kihívásokkal szembesít bennünket a természet a klímaváltozás képében. A hatékony és hosszú távú megoldások érdekében paradigmaváltásra, új technológiák kigondolására, vagy már meglévő technológiák szélesebb körű alkalmazására lesz szükségünk.