Könnyektől, erőszaktól és szenvedéstől lesz szép és olcsó a dél-olasz gyümölcs

A legtöbb vásárló csak a szép eredményt tapasztalja meg a gyümölcstermesztésből. A kiváló bor, a gyönyörű alma, az érett paradicsom és az ízletes avokádó nem mesél arról, hogy milyen szenvedések árán jutott el a termőhelytől fogyasztókig. Egyes európai országokban a mai napig rabszolgaságban, embertelen körülmények között tartott munkások termelik és gondozzák a haszonnövényeket. Ráadásul mindez hazánktól néhány 100 kilométerre történik. Maffiamódszerek uralkodnak a gyümölcstermesztésben.

Az Agrárágazat írta meg, hogy verik, megerőszakolják, kizsákmányolják és éheztetik az agrárium modern rabszolgáit. A civil jogvédők évek óta azt hangoztatják: súlyos jogtiprást, kínzásokat és embertelen bánásmódot kell elszenvedniük főként az olaszországi mezőgazdasági munkára kényszerülő emberek tömegeinek. A cikk szerint ma már akár 200 ezren is lehetnek azok, akik Kelet-Európa legszegényebb országaiból utaznak az olaszokhoz kemény munka, de tisztes fizetség reményében. Ehelyett tömeges nemi erőszak, napi 60 euróért végzett 12-14 óra munka, középkori szintű elhelyezés, pocsék élelmezés, a munkajogi és egészségvédelmi szabályok súlyos megszegése várja a modern kor rabszolgáit, akiknek alig marad némi esélyük kijutniuk ebből a helyzetből. Mindenütt a maffia intézkedik, és tarja sakkban a dél-olasz gyümölcs termesztőit és az egész élelmiszerlánc szereplőit. Erről ebben a Guardian-cikkben írtak bővebben.

Az egész olasz élelmiszerlánc sáros lehet

A legfrissebb jelentések szerint az olasz maffia már a teljes élelmiszerláncot ellenőrzi a termeléstől a feldolgozásig, és közel 30 milliárdos forgalma évente 10 százalékkal nő. A fekete foglalkoztatás nemcsak az olaszoknál, hanem a románoknál, a portugáloknál és a görögöknél is jelen van. Ráadásul közgazdasági értelemben, a számok nyelvére fordítva érthető is, hiszen az ázsiai államok (a volt szovjet tagköztársaságok egy része, Kína és India, stb.) a maguk olcsó bér- és rezsiköltségeivel óriási versenyre kényszerítik Európát.

A legkegyetlenebb mégis talán a dél-amerikai ültetvényeken dolgoztatott rabszolgák élete, ahol a korrupció még a közép-európainál is nagyobb, a civil jogvédelem ereje pedig kisebb. Brazíliában például a rabszolgaként – erdőirtásokon, pálma- és avokádóültetvényeken – dolgoztatott embereken az állam sem segít, inkább módosítják a rabszolgaság jogi definícióját, nehogy a „munkaadó” vagy a közigazgatás számonkérhetővé váljon.

Kapcsolódó: Kiderült, mekkora állami támogatást kaptak az olasz maffiatagok cégei Szlovákiában