Kulcskérdés a génmegőrzés a magyar juhászat számára

Hirdetés

A meglévő őshonos genetikai alap védelméről és szélesítésének lehetőségéről, valamint nemzetközi tapasztalatokról is szó volt azon a szakmai napon, amit juhtartóknak és -tenyésztőknek rendezett a Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete. A magyar juhászat fontos kérdései kerültek napirendre. A világ számos országa, köztük Magyarország is felismerte, hogy az őshonos génbázis megőrzése kulcsfontosságú a jövőre nézve. Egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hazai fajták, miután a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve hőséghez nagymértékben képesek alkalmazkodni, páratlan a tűrőképességük – mondta Hajas Pál, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, az AKIT kozárdi kihelyezett tanszékének vezetője az őshonos juhfajtákkal foglalkozó törzstenyészetek képviselőinek rendezett programon, amiről az egyetem híre számolt be.

A génmegőrzés a magyar juhászat számára kiemelten fontos - Fotó: Adam's Photovision

A professzor az őshonos magyar fajtákon kívül külföldi példákat is említett a résztvevőknek. Többek között az Izlandon élő nyájvezetőt, a Pakisztán északi területein elterjedt kari juhot, valamint az arab országok kedvencét, a zsírfarkút. A szakember hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkáját az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság emlékéremmel ismerte el az október 5-ei rendezvényen, a díjat Dobránszki Judit tudományos főigazgató adta át neki.

Javítható a génmegőrzés a hazánkban őshonos juhfajtáknál is

A Debreceni Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, valamint a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének szakértői átfogó képet adtak az elsősorban a Hortobágyról, illetve Mezőhegyes-Csanádpalota környékéről érkezett juhtartóknak arról, hogyan lehetne hatékonyabb a génmegőrzés a hazánkban őshonos juhfajták esetében. A hortobágyi racka fekete és fehér színváltozatán kívül ez a gyimesi racka, a cigája és a cikta tenyésztését jelenti. Jávor András rektori főtanácsadó génmegőrzéssel kapcsolatos, nemzetközi tapasztalatokon és a hazai helyzet értékelésén alapuló előadása vitaindító anyag volt - írja a Debreceni Egyetem híre.

A házigazda Debreceni Egyetem két telephelyén, a Karcagi Kutatóintézetben és a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen 7 juhfajtát, összesen megközelítőleg 1000 anyajuhot tartanak. Ezek közül mintegy 140 őshonos cigája, ami 4 kosvonalba tartozik.

Évente 30-40 tenyészjerkét hagyunk meg továbbtartásra, illetve a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének központi kosnevelő telepére, Mezőhegyesre is szállítunk növendékkosokat. A genetikai kutatásaink mellett a nagy súlyra történő bárányhízlalási programunkat is bemutatjuk a tenyésztőknek. Prezentáljuk, hogy a hústípusú kosok keresztezésével milyen minőségű vágóállatokat tudunk nevelni – ismertette Oláh János, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa.

???? ???? A cigáján kívül a cikta génmegőrzését célzó tudományos eredményeket is megismerhették a szakmai nap résztvevői, a fajtán belüli családok fenntartásának szükségességéről Gáspárdy András, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást.

Témák a cikkben

juhtenyésztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.