Külföldön ficánkolnak, itthon meg csak vergődnek

Hirdetés

Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, azonban a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Ezen szeretne változtatni a magyar halas szakma. Ennek jegyében kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). Az Akasztói Halascsárdában megrendezett eseményen elhangzott, hogy a most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók és a feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások. Továbbá az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások és a megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra lesz lehetőség. Ezek szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. A feldolgozóipar fejlesztésével pedig az egész ágazat erősödhet - írta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleménye.

Az élőhal és a halhús áfáját idén januártól 5 százalékra csökkentették, emiatt a feketegazdaság tisztulása és a magyar hal fogyasztásának növekedése is várható.

A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást. Hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor. Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat. Reményeink szerint már az idei évben 10 százalékkal nő a halfogyasztás – mondta dr. Németh István, a MA-HAL elnöke.

Ezek a magyar hal termelésének adatai

A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente hozzávetőleg 25 ezer tonna hal, ebből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett termék a nemzetközi piacon. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből nagyjából 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát. Az intenzív termelés nagy részét, 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában. Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága 140-145 ezer hektár közé tehető. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel.

???? Arról pedig ebben a cikkünkben olvashat, hogy összefogtak a magyar halasok: tíz új hal került a piacra. Közel másfél milliárd forintból és a halas szakma szereplőinek összefogásából jött létre az a program, ami az akvakultúra-ágazat komplex fejlesztését szolgálta. Az együttműködés részeként az intenzív haltermelők és halfeldolgozók tíz új termékkel bővítették a hazai termékkínálatot pisztrángból, pontyból, sügérből, amurból és harcsából.

Témák a cikkben

hal

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.