Különleges Lacaune juhnyáj a dunapataji gazda szeme fénye

Franciaországból hozott tejelő Lacaune juhfajtát Dunapatajra egy helyi gazdálkodó, és nem bánta meg a döntését. A Bács-Kiskun megyei tanyán európai viszonylatban egyedi fejőházat látni, a juhállomány modern körülmények között éli mindennapjait. A Szelidi-tóhoz közeli majort irányító Bévárdi Pál 1984-ben szerzett agrárdiplomát, pályája a hartai Erdei Ferenc Téeszhez kötődik, ahol az állattenyésztés egy részét irányította.

21 éve árverezték el a helyi téesz állattenyésztő-telepét, ami egy lepusztult hodályból és 2 hektár földből állt – idézi fel a múltat Bévárdi Pál a Szabad Föld riportjában. Senkinek nem kellett. Csodálkoztak is rajtam az öreg juhászok, amikor megvettem az ingatlant. Se áram, se ivóvíz, se kövezett út nem volt. Egy kőműves ismerősömmel kezdtünk neki a javításoknak, és rengeteg gonddal kellett szembenéznünk.

A gazdát Gergátz Elemér genetika professzor, egykori agrárminiszter biztatta, hogy eredeti tenyészhelyén, Franciaországban tanulmányozza a Lacaune juhfajtát, melynek a tejéből a világhírű „roquefort” sajt készül. Bévárdi felkeresett néhány gazdaságot, és az ott látottak alapján úgy döntött, hogy ezzel a jól tejelő és szapora birkával akar foglalkozni. Azon melegében vett is belőlük 50 példányt. Élete első pályázata révén az ezredfordulón sikerült kialakítania a törzstenyészetet. Szakmai segítséget a mosonmagyaróvári és a kaposvári agrártudományi egyetem tanáraitól, valamint a juhtenyésztők szövetségétől kapott. A fejőházban ma már számítógéppel vezérelt technika működik, hogy minél hatékonyabb legyen a tejtermelés.

A családi gazdaság állományát ma 1000 anyajuh alkotja. Időközben hatalmas fejlődésen ment át a major, amely 2012-ben megkapta a bemutató mintatelep címet. Ezáltal részt vesznek a kaposvári és a gödöllői egyetem duális képzésében, több diplomadolgozat is született már náluk.

Az állattenyésztéshez terület is kell

A birtokunkat folyamatosan gyarapítottuk. Ma már csaknem 400 hektár szántót művelünk és 300 hektár legelőt használunk. Ezek a Duna, a Nagyéri-csatorna, a Szelidi-tó ölelésében, többségében természetvédelmi területeken találhatók. Közel van Kalocsa, Hajós és a Szelidi-tó, kézenfekvő a turizmus lehetősége, ami a vállalkozásunk egyik pillére lehet. Vízparti szálláshelyet már tudunk adni, a tejtermékeinkből pedig kóstolót kínálunk. Sokan megfordulnak a majorban, tavaly több, mint 1000 városi diák fedezte fel magának az állatainkat. Köztük az őshonos mangalicát, a szürke marhát és a rackát is.

Annak ellenére, hogy sajtüzemre van is egy nyertes pályázatuk, nagyobb mérvű feldolgozást egyelőre nem terveznek. Az itt termelt tejet a kisteleki M+M Kft. készíti el sajtnak, juhtúrónak és más tejterméknek. Ám Bévárdi Pál 60 évesen is gyakran gondol a jövőre. Ha a fogorvos lányának nem is, agrármérnök fiának átadhatja a gazdaságot.

Cikkajánló: Hasznos praktikákra tanították a gyakorló juhászokat Karcagon