Különleges szerepet is betölthet a szalmabála a kertészetben - videókkal

A szalmabálákból kialakítható emelt ágyásba, de akár a bálába lyukat fúrva, azt földdel feltöltve is ültethetőek növények a szalmába. A bálában végbemenő mikrobiológiai folyamatok alulról melegítenek, ezzel, valamint az éréskor napfényt visszaverő hatásukkal fokozzák a koraiságot. A szalmabálákból az ágyások kerete, vagy az egész ágyás is megépíthető. Kerülhet bele zöldség, gyógy-, és fűszernövény is. A közöket termőfölddel feltöltve a bálák közé is lehet ültetni. Mivel a szalma még nem lebomlott növényi rész, így a növények számára felvehető formában nem tartalmaz tápanyagokat. A megfelelő tápanyagellátás komposzttal, vagy jó minőségű kerti földdel biztosítható.

A szalmabála legalább egy évig nem esik szét, mert szorosan összefogja a kötöző anyag. Több évre is tervezhető szalmaágyás, csak a bálák évről-évre egyre inkább elkezdenek lebomlani, így később tartásuk romlik, és idővel a kártevők és kórokozók is felszaporodnak bennük. A friss szalmabálának nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket. A bálák mennyisége, elrendezése függ a rendelkezésre álló helytől, a területi adottságoktól, mint a benapozottság, öntözhetőség - írta a Magyar Mezőgazdaság szakcikkében Nagy Z. Róbert.

Öntözés

Az átlagos méretű, 30x100x40 centiméteres kisbála szalmáját a felhasználás előtt alaposan be kell öntözni, és legalább két hétig szükséges állni hagyni, hogy megfelelően beinduljanak a biokémiai folyamatok. A pihentetés híján a szalma később összeesik. A friss szalma „érési” folyamatai szükség esetén beöntözéssel összekötött nitrogén műtrágyázással gyorsítható fel. A művelet addig ismételhető, amíg a hőmérséklet már nem ugrik meg, hanem a bála belsejében mintegy 15-20 centiméter mélységben mérve állandó marad. Nitrogénezett bálába első körben salátaféléket nem érdemes ültetni, mert azok nitrát halmozók, és így elfogyasztva akár mérgezést is okozhatnak.

Mivel a talajszintből kiemelkedik, a szél is szárítja. Minél több kerti föld kerül a belsejébe, az annál optimálisabban pufferolja majd a vízgazdálkodást. Az egyik legalkalmasabb módszer erre a csepegtető öntözés. A szalmabála ágyásokba történő ültetés esetén a megfelelő tápanyagellátás szintén alapfeltétel. A szalmabálák szervesanyag-tartalma, és ezen keresztül a tápértéke növelhető, ha talaj, szerves trágya és komposzt kerül még a szalmához. Használható erre a célra még haltáp, vagy csontliszt is.

Gyomok, és áttelelő károsítók

A szalmaágyás egyik nagy előnye, hogy alacsony a gyomosodás veszélye. Amennyiben mégis megjelenik néhány gyomnövény, azokat egyszerűen eltávolíthatóak a laza közegből. Szervestrágyázáskor nagyobb mértékű lehet a gyomosodás a komposzt használatához viszonyítva. A szalmaágyásokban a kártevők elleni védekezés is egyszerűbb, aminek egyik oka a talajszintnél magasabb elhelyezkedés.

Jó tudni, hogy a szalmaágyás többnyire csak egy szezonban használatos. Ezért az áttelő károsítók nem maradnak meg a környezetében. A helyesen kezelt komposztban pedig nem alakul ki fertőzési góc. Amennyiben mégis megjelennek kártevők, azok többsége szárnyas rovar, tehát berepülve érkezik. Ezek ellen a hagyományos védekezési módok alkalmazhatók. Az egyéves elhasznált bálák komposztálhatók, vagy beáshatók a talajba. Az új bálák beszerzésük után egyből leendő helyükre kerülhetnek, mert a csapadék, és egyéb időjárási esemény nem árthat nekik.