Kuriózumnak számít a Hajdúsági torma

A torma egy kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező növény, mely frissen reszelve C-vitamin bombaként hat a szervezetre, mégsem igazán elterjedt a zöldségfélék között. Ennek oka az lehet, hogy felhasználása csak időszakos, ünnepekhez kötött.

Tormatermesztés Európában és Magyarországon

Európában egyértelműen Magyarország számít a legjelentősebb tormatermelő nemzetnek. Lengyelországot lehet még megemlíteni másik nagy termelőként, de az eltérő körülmények és feltételek miatt a lengyel torma kevésbé piacképes, inkább csak ipari feldolgozásra használják. Bátran kijelenthető, hogy ez a két ország 90-95 százalékban képes ellátni Európa tormaszükségletét! A hazánkból származó tormát minősége miatt javító célra használják, hogy a silányabb minőségű termékeket is eladható állapotba hozzák.

Hazánkban a tormatermesztésnek közel 100 éves múltja van. Először a Kis-Alföldön termesztették ezt a zöldségnövényt, később továbbterjedt az ország több pontjára is, mára azonban csak egy tormatermesztő körzet maradt Magyarországon, amely Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. Azért itt van a magyar tormatermesztés központja, mert itt megvannak a termesztéshez szükséges ideális viszonyok, mint például a laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású talaj, sok napfény és párás levegő. A hajdúsági torma mára igazi nemzeti értékké vált kiváló minőségének köszönhetően.

A torma egyaránt kiváló gyógy- és fűszernövény

2013-ban 1300 hektáron termeltek tormát. Átlagosan 8 tonna termést sikerült betakarítani hektáronként, így az országos termésmennyiség 11 ezer tonna körül alakult.

A jelentős kézimunkaigénynek köszönhetően sok embernek ad biztos megélhetést a tormatermesztés a Hajdúságban. A kiváló termesztési technológiának és a munkások szakértelmének köszönhetően az itt megtermelt torma híre Európa szerte elterjedt, sőt, az Európa tormafelhasználását 45 százalékban a hajdúságból exportált tormából látják el. A két legnagyobb tormafelvásárló Németország és Lengyelország.