Légi felderítéssel a parlagfüves területek ellen

Megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése, amelyet idén a Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság helikoptereivel végeznek augusztus végéig.

Az évek óta tartó légi felderítéssel sikerült a gyomnövény további terjedését megakadályozni, és nem emelkedik tovább a magas pollenterhelés. A következő lépést viszont a földhasználóknak kell megtenni, és el kell jutnia a lakosságnak odáig, hogy parlagfüvet látva kihúzza azt a földből.

Felülnézetből így néz ki egy mezőgazdasági terület

A parlagfű nemcsak a legallergénebb növény, hanem gyomnövényként a legnagyobb területet foglalja el kultúrnövények elől és így kárt, mérhető termésveszteséget okoz a mezőgazdaságnak. A gyomnövény elsősorban a lazább homokos talajokat kedveli, ezért főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében gyakori az előfordulása.

A parlagfű teljes kiirtása nem lehet reális cél, inkább olyan mértékben kellene visszaszorítani, ami az allergiások és a mezőgazdaság számára is elfogadható.

A parlagfű elleni védekezést az agrárigazgatás koordinálja, a felderítést pedig a földhivatalok végzik. A virágbimbós állapotú parlagfűvel fertőzött területek esetén a növény- és talajvédelmi hatóságok rendelik el a közérdekű védekezést, a kényszerkaszálást, később pedig a terület legális használója ellen eljárást indítanak és megbírságolják.

Nem könnyű innen észrevenni a parlagfüvet

Immár öt éve hajtanak végre helikopteres felderítést, amellyel rövid idő alatt olyan területeket is elérnek, amely földi úton nem lehetséges. Az ország bármely megyéjében végezhetnek légi felderítést egészen augusztus 26-ig, a földi bejárás július 1-től a vegetációs időszak végéig, október végéig tart.

Az elérhető adatok szerint az európai uniós országok közül Magyarország a legfertőzöttebb. Ukrajna, Románia és Szerbia is nagyon fertőzött, de ezek az országok kevésbé törekszenek a gyomnövény visszaszorítására, így jelentős mértékben hozzájárulnak Magyarország levegőjében a pollenkoncentráció emelkedéséhez.

Forrás: MTI

Fotók: Pelsőczy Csaba