Levélanalízis: közel a határidő a minták leadására

A levélanalízis a növény aktuális állapotáról ad információt, ezért a VP-AKG támogatást igénylőkön kívül azoknak is érdemes elvégeztetni, akik okszerű gazdálkodást szeretnének folytatni. Az inputanyagok csökkentésével és célzott tápanyagpótlással ugyanis hosszú- és rövid távon is csökkenthető a gazdálkodás költségei. A VP-AKG horizontális ültetvény támogatást igénybe vevőknek kötelező évente levélanalízist, 5 évente pedig talajvizsgálatot végeztetni, valamint a talajvizsgálat és a levélanalízis eredményeire alapozva évente tápanyaggazdálkodási-tervet is készíttetni. A határidő augusztus 31.

A helyes növénytáplálással a növények egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek a különböző stresszhatásokkal és kórokozókkal szemben. Ezáltal a további inputanyagok bevitelének igénye is csökken. A levélanalízis azért fontos, mert növény aktuális állapotáról ad információt. A növekedésben lévő növények tápanyagkoncentrációjának meghatározására alkalmas

• hiánytünetek orvoslására
• a tápanyagfelvétel kiszámítására,
• potenciális terméshozam becslésére,
• egy adott kezelés hatékonyságának értékelésére,
• a vetésforgóban következő növény tápanyag-gazdálkodásának tervezésére.

Ezért a támogatások feltételeinek való megfelelésen túl érdemes nem csak ültetvényben, hanem a szántóföldi és kertészeti kultúrákban is elemezni a növények tulajdonságait, hogy időben orvosolni lehessen a problémáikat. Így optimálisabb termésmennyiség, és -minőség is elérhető - írta a NAK. A VP-AKG horizontális ültetvény támogatást igénybe vevőknek vállalás esetén kötelező évente levélanalízist, 5 évente pedig talajvizsgálatot végeztetni. Ezen felül pedig a talajvizsgálat és a levélanalízis eredményeire alapozva évente tápanyaggazdálkodási-tervet kell készíttetniük.

A pályázati felhívás szerint a levélminták megfelelő fenofázisban történő begyűjtését bárki elvégezheti minden év augusztus 31-ig. A levélanalízis választása esetén a levélminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a támogatást igénylő részére. Ezt a Magyar Államkincstár a vállalt előírás ellenőrzésekor – a laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig – teljesítésként fogadja el. Levélanalízis előírás választása esetén minden évben el kell végeztetni a N, P, K, Ca és Mg paraméterekre történő levélanalízist.

Hogyan kell begyűjteni a mintát?

A mintavételi egység kijelölésénél a talajmintavételi egységet (5 hektár) kell alapul venni, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, vagy fajtát kell mintázni. Egy mintavételi egységről egy mintát kell venni, amelynek két külön kezelt átlagmintából kell állnia. Ennek megfelelően a két átló mentén külön-külön gyűjtött két darab átlagmintából egy darab lemérendő reprezentatív mintát kell képezni. Ezt vizsgálatra egy akkreditált laboratórium rendelkezésére kell bocsátani. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél vagy levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.

Egy mintát 50-100 darab növény vagy minimum 100 darab növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább két darab levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlőnél a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzák meg.

Nem szabad mintát gyűjteni:

• növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
• lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
• sáros, szennyezett növényekről.

A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt szabad szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.

Ezért érdemes a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni

Sajnos sokan nem ismerték még fel a tudatos tápanyag-gazdálkodásban rejlő előnyöket. Ezért nem fordítanak kellő figyelmet a szakszerű mintavételezésre, valamint a vizsgálati eredmények alapján készített tápanyag-visszapótlási szaktanácsok betartására. Teszik ezt annak ellenére, hogy a talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a rendszeres talaj- és növényanalízis, valamint a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit és a termés biztonságát. A szaktanácsok betartásával történő gazdálkodás egészségesebb állományt eredményez, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást.