Magyar gazdagondok Romániában és Szlovákiában: komoly kihívásokat kellene teljesíteni

Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak” a nemzetközi piacon – mondta Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik agrárprogramján. A szakember Nobilis Mártonnal, Magyarország Agrárminisztériumának élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárával, Patasi Ilonával, a Szlovákiai Agrárkamara elnökével és további magyarországi szakemberekkel tartott pódiumbeszélgetésen beszélt erről a romániai Tusnádfürdőn.

Az erdélyi Krónika írta meg, hogy Nobilis Márton emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac 33 ágazattal rendelkezik, az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett. A hazai piaci szereplők mintegy ötöde exportál, ezek nagyrészt nagyvállalatok, amelyek a profit 80 százalékát viszik el és az ágazatban dolgozó munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatják. Utóbbit kell bővíteni és elérni azt, hogy a minőségi magyar élelmiszerek minél több helyen jelenjenek meg Európában – fogalmazott az államtitkár. 

Gondok után erősödés Magyarországon

A tudósítás szerint a politikus elmondta, hogy az orosz-ukrán háború felhívta a figyelmet az önellátás fontosságára. Magyarország az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást, egyedül a koronavírus-járvány két éve alatt mutatkoztak kisebb aggodalmak, amikor a tejiparban a dobozgyártás okozott problémát. Ez a kapcsolódó iparágak, mint például a csomagolóipar fejlesztési szükségességére is ráirányította a fókuszt, de alapvetően a Kárpát-medence és benne Magyarország Európa egyik éléskamrájának bizonyult – mondta Nobilis Márton. 

A szlovák élelmiszeripari helyzeten javítani kellene a helyi Agrárkamara elnöke szerint

Szlovákiában az élelmiszeripar a mezőgazdaság második pillérének tekinthető – közölte Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Közölte, hogy az ágazat társfinanszírozását a szlovák állam 26,7 százalékban határozta meg az elmúlt tervezési időszakban, ez az adat a jelenlegi ciklusban 37,6 százalékra emelkedett, de ez is messze elmarad Magyarország 80 százalékos arányától. Szlovákiában az élelmiszeripart eddig elég mostohán kezelték, és most is csak a közepes nagyságú élelmiszeripari üzemek tudnak pályázni a Vidékfejlesztési Program kiírásaira, a többieknek a gazdasági minisztérium pályázatai állnak csak rendelkezésre – mondta a szakember. Nehézséget jelent továbbá, hogy Csehszlovákia szétválása után Szlovákia területén nagyon kevés élelmiszeripari üzem maradt. Az alapanyagokat kiviszik az országból, és feldolgozott termékként érkeznek vissza Szlovákiába. Szerinte nem önellátók az étolaj, a sertéshús és a baromfi tekintetében sem, az utóbbi két ágazatot most a szlovák kormány jobban szeretné támogatni. 

Gyenge a román agrártermelés a szakember szerint

Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint Romániának nagy problémát jelent, hogy szinte minden mezőgazdasági termékből importra szorul, drágán és kevés mezőgazdasági terméket termel. Nem versenyképes a feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak” – értékelt a szakember. Az ország 9 millió hektárnyi területre kapott támogatást az Európai Uniótól, ez körülbelül 16 milliárd eurót jelent, ebből 10 milliárd megy el az első pillérre, vidékfejlesztésre pedig 5 milliárd eurót fordítanak a teljes büdzséből. A szakmai szervezetek az elmúlt években igyekeztek olyan stratégiát felvázolni, amivel a feldolgozóipart szerették volna segíteni, ennek eredménye azonban nem meggyőző – tette hozzá. 

Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára a területalapú támogatásokról szólva arról beszélt, a magyar kormánynak egy célja volt az új ciklusban az uniós agrártámogatások elosztása során, hogy a magyar gazdák a lehető legnagyobb támogatást kapják. A Brexit hatásai és a Közös Agrárpolitika büdzséjének csökkentése mellett kellett fenntartani, vagy legalábbis megőrizni a korábbi támogatási intenzitást a magyar gazdák számára, ezt sikerült elérni – mondta Cseh Tibor.