Magyarország fokozott veszélyben - figyelmeztetés jött a WWF-től

Az éghajlatváltozás hatása egyre érezhetőbb. A WWF természetvédő szervezet új jelentése szerint az EU tagállamainak nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

Mostanában Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. Idén nyáron Franciaországban és Németországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a rendkívüli szárazságok kezelésére. Az aszálykárokat azonban csak a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csökkenteni - olvastuk a napi.hu cikkében.

A WWF új jelentése szerint az EU-s országok helytelen vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A tagállamok ráadásul továbbra is inkább gyengíteni szeretnék a vizek védelmét célzó szabályozást.

A legfrissebb adatok szerint már a Baltikum államai vagy Svédország is ki vannak téve a szárazság pusztításának. Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk megfelelően: 60 százalékuk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek.

Magyarország fokozott veszélyben van, az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Egy példája a szárazodásnak és az erre adott rossz reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. A Homokhátság ma már félsivatagos övezetnek tekinthető.

Az aszálykárok csökkentésére az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelentenek elégséges megoldást, mert tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak. A valódi megoldás - ezzel szemben - ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizeket, belvizeket nem szükséges azonnal elvezetni, inkább a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet.