Mandulapánik jelei mutatkoznak

Nagy pénz van a mandulában, ami elsősorban Amerikában hódít a farmerek között. Az egyre fogyatkozó vízkészlet miatt azonban sokan aggódni kezdtek, ugyanis a mandulatermesztés rendkívül vízigényes feladat.

A pánik kiindulási helye a száraz Kalifornia. Az ott gazdálkodók előszeretettel termesztenek mandulát, ugyanis szép bevételre tesznek szert a gyümölcs értékesítésével. Annyira fellendült az ágazat, hogy a tejipar után a második legnagyobb bevételt produkálta tavaly előtt.

Nagy pénz van tehét a mandulatermesztésben, viszont a komoly bevétel mellett komoly hátránya is van: 1 szem (!) mandula előállításához ugyanis 4 liter vízre van szükség, mivel a növény kiemelkedően vízigényes. Ezért a „pazarlásért” sokan szidják a gazdákat, akik kapásnövények helyett inkább mandulatermesztéssel foglalkoznak bevételeik maximalizálása érdekében. Pedig a mandulafák valóban folyamatos öntözést igényelnek, még betakarítás után is, különben könnyen kiszáradnak.

Jó pénz van a mandulában, de rengeteg vizet is felemészt a termesztési folyamat

Nagy dilemmában van ezért a kaliforniai állam. Az egyre terjedő mandulaföldek után komoly adóbevételre tesznek szert, közben azonban a víz egyre csak fogy. Miközben a döntéshozók a következő lépésen gondolkodnak, a gazdák sem tétlenkednek. Amikor ugyanis híre ment, hogy mennyire népszerűtlenek kezdenek lenni az emberek körében, elkezdtek finomítani öntözési technológiáikon. Próbálnak minél kevesebb vizet felhasználni úgy, hogy a termesztés továbbra is jövedelmező legyen. Ennek érdekében csepegtető, sőt, mikrospriccelő berendezéseket telepítettek ültetvényeikre. Emellett a korábbinál megfontoltabban számítják ki a talaj nedvességigényét, valamint a fák valós vízigényét is.

Ezzel várhatóan kevesebb vizet fognak felhasználni és az emberek véleménye is változni fog a „pénzhajhász” mandulatermesztőkkel kapcsolatban.