Méhészkedés fullánk nélküli, melipona méhekkel

Azért, hogy a biodiverzitás megmaradjon Közép-Kína őserdejében, szükséges volt, az ott őshonos apis cerana, az indiai méh újratelepítése. Ez a méhfaj képes extrém körülmények között is elvégezni a beporzást. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is. Brazilia Amazonas menti őserdeinek biodiverzitását is főleg a helyi méhfajok képesek fenntartani. A házi méh, kerüli ugyanis az őserdők nyirkos, sötét részeit.

Melipona, fullánk nélküli méhekkel is űzhető a méhészet

Most az Amazonas menti Codajás községben tanfolyamot szerveznek a kaucsuktermelők számára a melipona nemzettségből származó méhekkel való méhészkedés újbóli meghonosítása érdekében.

A tanfolyam szervezői a méhészkedéshez a melipona nigrat javasolják, mely mézhozama átlagban évi 7 kiló. A velük való méhészkedés meglehetősen egyszerű. Mivel gömb vagy tojás alakú, viaszból és növényi rostból készült „edényekben” tárolják a mézet, elég azt ezekből leszívni, vagy kipréselni. Pergetni nem is lehetne.

A méhészkedést méhvadászattal kezdik. Az őserdőben keresnek egy fatörzsben fészkelő  melipona méhcsaládot, melyből, hosszúkás kaptárakban három  műrajt hoznak létre. Vagyis három különböző részbe osztják el méheket, és a fiasítást tartalmazó lépeket. Ezek hamarosan teljes értékű termelő családokká válnak.

Érdekesség, hogy a fiasításos lépek sejtjei ugyan hatszögüek, és ahogy a képen látható,  vízszintesen és nem függőlegesen helyezkednek el. A fiasítás nem igényli a dajkaméhek gondozását. Miután az anya lerakja a petét egy virágporral vagy méhkenyérrel ellátott sejtbe, a sejtet a méhek azonnal viasszal lefedik.

A melipona méhnek is van fullánkja

A  „fullánk nélküli” elnevezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel ezek a méhek is rendelkeznek fullánkkal. Ez a fullánk azonban el van csökevényesedve  és védekezésre alkalmatlan. A melipona ezért a mi méhünkhöz képest más védekezési stratégiát kellett kidolgozzon. A fészket hosszú bejáraton lehet megközelíteni, és a betolakodó hangyákat, pókokat az őrméhek viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, illetve erős rágóikkal támadják meg, így akadályozva meg továbbjutásukat a fészekbe.

A brazil sztárszakács Alex Atala, sao paoloi éttermében ínyencségként kínálja a melipona-mézet, mely folyékonyabb az általunk is ismert termelői méznél. Ezt a mézet sebekre, gyulladásokra is sikeresen használják az Amazonas menti indiánok. A benne található hidrogénperoxid és glükonsav erősen antiszeptikus hatású. Egyébként ezek a hatóanyagok éppúgy megtalálhatóak az itthon kapható mézekben is.

 A cikk a Bienenjournal 2017/9 és a Magyar Mezőgazdaság cikke alapján készült