Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? - Interjú

A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a problémával. Ennek ellenére a hazai szarvasmarha állomány folyamatosan növekszik, 2012-höz képest tavaly 1,5%-kal nőtt a számuk a KSH felmérése szerint, ezzel pedig több kérődző található hazánkban, mint tíz évvel ezelőtt. Tény az is, hogy az utóbbi években egyre több támogatási lehetőséget tudnak igénybe venni a szarvasmarha-tenyésztők – jelenleg is lehet pályázni egyre -, és több külföldi országból is növekszik a kereslet a magyar párosujjú patásokra. De vajon, hogy látja a hazai helyzetet egy magyar tenyésztő? Bárány László szarvasmarhatartóval és kereskedővel készült interjúnkból megtudhatja ezt, akinek ezúton is köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt.

Hazai marhahús világszínvonulú

Magro.hu: László, mióta foglalkozik állatokkal?

BL: Tizenegynéhány éve foglalkozom mezőgazdasággal intenzívebben, ezen belül szarvasmarhatartással, és szántóföldi növénytermesztéssel.

Magro.hu: Miért ezekre esett a választása?

BL: Ehhez volt megfelelő a terület, ahol gazdálkodom. Van ott 40 hektár legelő és hasonló nagyságú szántó is, így alakult ki ez a kettősség.

Magro.hu: Hol tud értékesíteni?

BL: Kistermelőnek minősülök ezzel a területnagysággal, maximum 50 szarvasmarhával tudok foglalkozni ezen a területen. Az értékesítés pedig nehézkes, általában integrátorokon keresztül tudom értékesíteni az állatállományt.

Magro.hu: Mennyire elégedett az utóbbi években az árak alakulásával?

BL: Amíg a törökök vásároltak, addig nagyon jó árakat lehetett realizálni a marhatartásban. Most, hogy úgy tűnik, a törökök innen kivonultak, ez érződik a felvásárlási árakon.

Magro.hu: Ön szerint van esély más külföldi felvásárlók megjelenésére?

BL: Az osztrák piacon és délen a horvát piacokon is van igény az eladó szarvasmarha iránt, de igazából a török piac lett volna jó nekünk mert korlátlannak tűnt az a mennyiség, amit ők felvásároltak.

Magro.hu: Milyen marhafajtákat tart?

BL: Magyar tarkákkal kezdtem, mert akkor még tejhasznosítással is foglalkoztam, de utána átálltam húsmarhára, charolais-re, de a magyar tarka is maradt.

Magro.hu: Említette a tejet. A tejkvóta megszűnése, Ön szerint, milyen hatással lesz a magyar tejpiacra?

BL: Igazából ezen a kemény piacon, ami most kialakult, ez számunkra előnyös lesz. Aki érez magában annyi ambíciót és erőt, az képes lesz majd fejlődni is.

A magyar piac egyéb sajátosságairól beszélve, László sajnálkozva említette, hogy a nagyon jó minőségű és így drága magyar húsra nincs meg a hazai kereslet, ezért nem találkozik a boltokban vele, pedig ő is ilyen jó minőséggel tudna szolgálni. A török marhaexport idején jobb volt a helyzet, de mióta az megszűnt, az ország nem tud eleget profitálni. Ezen a téren van még hová fejlődnünk.