Mi legyen a tarlóval? És a kivágási tilalom?

Lassan elindul az árpa aratása, de a munkálatokat követően is be kell tartani egyes területalapon nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó előírásokat. Ezek közé tartoznak például a minimális talajborításra vonatkozó előírások, amelynek értelmében a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után is fenn kell tartani a minimális talajborítást. 

A minimális talajborításra vonatkozó előírások alapján ezt a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után is fenn kell tartani. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Talajtakarás a rendelet szerint

A rendelet értelmében a talaj takarása, fedése az adott időszakban az alábbi módokon lehetséges:

őszi kultúra vetésével,

másodvetésű takarónövény termesztésével vagy

a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével, vagy

legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrákat, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talaj-előkészítő munkák elvégzése szeptember 1-jétől megengedett.

Fontos, hogy a talajt óvni és védeni kell, szabályozva annak hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót és védve szerkezetességét.

Ha az ember megnézi, az erdőkben és mezőkön sehol sem jellemző a természetben a csupasz talaj. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják.

A kicserepesedett, széttöredezett talajokon a talajélet korlátozott: ezért fontos annak takarása, fedése, mert így a nap és a szél nem szárítja, az eső nem rombolja a szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény vagy szármaradvány védi. Tehát ez a feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.

Még egy sor tilalom

Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiban szerepel még egy tilalom. Éspedig az, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos! Kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;

az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;

a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;

a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

A kivágási tilalomra is vonatkozik egy nagyon fontos előírás. Ennek értelmében fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.