Mi történik, ha januárban kitavaszodik?

Az utóbbi időszak időjárása valóban szokatlan volt. A természet jelenségeit figyelemmel kísérő emberek látták, hogy az orgonabokrok rügyei duzzadnak, a tulipánok hajtásai előbújnak a földből és aggódtak, hogy ha ezt az enyheséget egy hideg időszak váltja fel, akkor jelentős fagykárok következnek be.

A mélyebben gyökerező növények azonban nem hagyták magukat félrevezetni: a talaj alsóbb rétegei nem melegedtek fel, ezért az egyébként korán ébredő kajszi és őszibarack, a cseresznye és a meggy rügyei mélynyugalmi állapotban maradtak, bennük a nedvkeringés nem indult meg.

Az olvasók panaszkodtak viszont, hogy sok örökzöld növényük levele barnul, a tűlevelek lehullnak. Ezt a sajnálatos jelenséget a vízhiány idézte elő. Az örökzöld fák és cserjék ugyanis a téli hónapokban is lélegeznek, párologtatnak, vízre tartanak igényt. Ezért ezeket most is öntözni kellene, még pedig nagy vízadagokkal.

Ehhez azért még korán van

Mi várható februárban?

Február már nagyobb veszélyeket hordoz! Ilyenkor, enyhe időben megindul a nedvkeringés, a szövetek a vízfelvétel következtében fellazulnak és a növény fagyra érzékenyebbé válik. Ha a mostani enyhe időt zord, fagyos idő követi, akkor az érzékeny virágrügyek elfagyhatnak. A februári tavasz – márciusi tél az idei gyümölcs és szőlőtermést semmisítheti meg.

Súlyosbítja az időjárás a növényvédelmi helyzetet is. A kártevők tojásai és a betegségek spórái a telet károsodás nélkül vészelték át, tehát tavasszal nagymértékű elszaporodásukra kell felkészülnünk.

Nem nagyon bíztató az őszi búza, rozs és árpa vetések helyzete sem. A csapadékhiány következtében vontatottan keltek ki és az indító tápanyagoknak csak kis részét vették fel. A bokrosodó fajták még mindig egyszálúak, az oldalhajtások csak akkor fognak kifejlődni, ha hűvös és csapadékos lesz a tavasz. Ez pedig nem csupán terméscsökkenést okoz, hanem egyenetlen érést, megdőlést, nehéz, szempergéssel járó aratást is. De addig még sok minden változhat!

Forrás: balintgazda.hu