Miért egyeztek bele az oroszok az ukrán gabona kiengedésébe?

Augusztus elsején reggel az oroszok és az ukránok megegyezése nyomán elhagyta Odesszát az első olyan hajó, amely a 2022. július 22-én aláírt megállapodás szerint szállít Ukrajnából terményt. A rakomány 26 ezer tonna kukorica volt. Bár a szállítmányok azóta is indulnak a területről, ez még nem jelenti azt, hogy a több 10 millió tonna gabona Ukrajnából történő kijuttatását célzó megállapodás nagy része meg fog valósulni, de kezdetnek biztató a világ élelmezése szempontjából. De miért jó ez az oroszoknak?

A G7 írta meg, hogy az egyértelmű, Ukrajnának miért áll érdekében a megállapodás: több milliárd dollár devizabevételhez jut, ha teljesen megvalósul a program, amire a nyugati pénzügyi támogatás mellett is égetően szüksége van az országnak. Továbbá az agrárvállalkozások túléléséhez is kell a bevétel, illetve felszabadulnak a gabonatárolók, lesz hová elhelyezni az idei termést.

Ezért jó az oroszoknak, ha az ukránok szállíthatnak gabonát

A cikk szerint Oroszország motivációja viszont sokkal kevésbé egyértelmű. A megállapodás aláírása előtti hetekben a nyugati elemzők körében szinte konszenzussá vált, hogy az orosz vezetés az élelemhiányt és a magas élelmiszerárakat fegyverként használja, amelynek nyomán a menekültek újabb hulláma indulhat Európába. Ez pedig erősen gyengítheti Ukrajna támogatását a moszkvai remények szerint - írták.

A Carnegie elemzőintézet július végi írása ugyanakkor jó pár szempontot felsorakoztatott, amelyek rávehetik a megállapodás végrehajtására az orosz vezetést. Ezek közül az egyik, hogy Oroszország erősíteni szeretné befolyását olyan afrikai és közel-keleti országokban, amelyek ráutaltak az ukrán és orosz gabonára, és ezek az államok a fekete-tengeri exportútvonal megnyitása érdekében lobbiztak.

Ehhez kapcsolódó szempont, hogy a megállapodás folyamatosabbá teheti az orosz agrárexportot is. Erre ugyan a nyugati szankciók nem vonatkoznak, de a politikai-pénzügyi bizonytalanság miatt ez is nehézzé vált, akárcsak a műtrágyák és az ezek alapanyagául szolgáló termékek kivitele. Tavaly Oroszország csak gabonaexportból 11 milliárd dollár bevételhez jutott, és mivel 2022ben rekordtermés várható, érthetően szeretné az ebből adódó lehetőségeket kihasználni az orosz vezetés - írták.

Már csak azért is, mert a legnagyobb orosz agrárcégek közül több is erősen be van hozzá kötve. A második legtöbb gabonát exportáló vállalat, a Demetra Holding például az orosz külügyminiszter mostohafiának érdekeltsége - számolt be róla a portál. Ráadásul az orosz agrárexport megkönnyítése érdekében az Európai Unió részben feloldja a Bank Rosszija és a Promszvjazbank elleni szankciókat, ezek a pénzintézetek még külföldön ragadt forrásaik egy részéhez is hozzáférhetnek - írták.

Az importfüggőség is meghatározó

A legtöbbet talán mégis az orosz agrárium importfüggősége számított. Míg a cikk szerint nagy vonalakban igaz, hogy az orosz mezőgazdaság önellátásra rendezkedett be, van néhány terület, ahol súlyos gondokat okozna, ha tartósan ellehetetlenülne az import. A vetőmagoknál például egyedül a búza esetében önellátó az ország, a vetőburgonya 90 százaléka jön külföldről, a repcénél pedig 70 százalék ez az arány.

Az írás szerint néhány évig valószínűleg nem okozna még óriási gondot a nyugati import kiesése ezeken a területeken, hiszen a gépek egy ideig még működnek, és fémzárolt, magas minőségű vetőmagok híján is lehet növényeket termeszteni (csak a hozam lesz kisebb). Utána viszont az összeadódó hatások már olyan mértékben visszavethetnék az orosz agráriumot, hogy a Carnegie elemzői szerint az már az ország élelmiszerbiztonságát is veszélybe sodorná.