Mikotoxin: kockázatkezelési stratégia szükséges a baromfitenyésztésben

A brojlercsirkék gyomor-bélrendszeri integritásának, immunitásának és teljesítményének csökkenése, amely a mikotoxinok által okozott gazdasági veszteségekhez vezet, azt jelenti, hogy a baromfitermelőknek kockázatkezelési stratégiákat kell kidolgozniuk. A DSM-Firmenich szerint a termelőknek 3 szempontot kell figyelembe venniük a mikotoxinok baromfitelepekre gyakorolt hatásának értékeléséhez.

A három szempont

Meg kell mérni az összetevők és a kész takarmány szennyezettségi szintjét.

Figyelembe kell venni a mikotoxinokat, mint az egészségügyi kihívások lehetséges hajlamosító tényezőit.

Értékelni kell az alacsony szintű mikotoxin-szennyezés hatását a teljesítményre és a jövedelmezőségre.

A mikotoxinok gyakran előfordulnak a baromfitakarmányokban, az állat-egészségügyi és takarmányozási vállalat DSM-Firmenich World Mycotoxin Survey című kiadványa szerint az elmúlt 10 évben (2013-2023) több mint 33 000 kész baromfitakarmány elemzésénél mutattak ki pozitív mikotoxin-tesztet. Ezek közül pedig a minták több mint négyötöde (83%) 1-nél több mikotoxinnal szennyezett, és egyetlen mintában akár 50 mikotoxint is találtak.

Az egyidejűleg több mikotoxinnak való kitettség súlyosabb egészségügyi és madárteljesítményre gyakorolt hatásokhoz vezethet. Ezért a vállalat javasolja a kész takarmányok és/vagy azok összetevőinek vizsgálatát a madarak egészségére jelentett kockázat felmérése érdekében.

Bár a mikotoxinok hatásainak klinikai jelei a brojlercsirkéknél rövid életciklusuk miatt gyakran nem észlelhetők, tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy jelentős hatásuk lehet. Beleértve a bélbolyhok pusztulását, ami károsítja a tápanyagok felszívódását és az emésztést, miközben növeli a szivárgó bélrendszert, valamint a helyi immunválasz és a mikrobióta modulációját. Ez növeli a vakcinák meghibásodásának és a diszbiózisnak a lehetőségét.

Csökkent tápanyagfelszívódás

A mikotoxinok, különösen a dezoxinivalenol (DON) és a fumonizinek (FUM) a bél integritásának számos aspektusát befolyásolják. Csökkentik a bélsejtek közötti szoros kötések működőképességét, lehetőséget nyitva a kórokozók és az antinutritív tényezők számára, hogy a bélgátról a véráramba jussanak.

Ez kihívást jelent az immunrendszernek és a májnak, és elvonja a tápanyagokat és az energiát a növekedéstől. A májat a legtöbb mikotoxin közvetlenül érinti. A brojlercsirkéknél látható zsíros degenerációról és a máj tömegének körülbelül 15%-os növekedéséről számoltak be. Ez a tápanyagok és aminosavak, különösen a metionin – amely a brojlerek első számú limitáló aminosava –megnövekedett költségét tükrözi.

Oltási kudarc

Az immunválasz modulációja a mikotoxinok egyik fő hatásmechanizmusa. Hatással lehet arra, hogy a madarak hogyan reagálnak a betegséggel kapcsolatos kihívásokra és a vakcinázási gyakorlatra. A mikotoxinok hajlamosító tényezőként csökkentik a brojlerek vírusos betegségekkel szembeni immunitását. Az ochratoxin, a DON, a T2, a ciklopiazonsav jelentősen csökkentette a Newcastle-kór, a fertőző hörghurut vírus, a fertőző bursalis betegség vírusa és a hydropericardium szindróma elleni antitesttitereket. Növeli a madarak fogékonyságát a fertőző betegségekkel szemben, amelyek normális körülmények között elkerülhetők lennének.

Hajlam a kokcidiózisra és a nekrotikus bélgyulladásra

Bizonyítékok utalnak arra, hogy a különböző Fusarium mikotoxinok (DON, NIV, FB1, T-2, Zen) alacsony vagy közepes dózisai hajlamosítják a madarakat a kokcidiózis és a nekrotikus bélgyulladás kihívására adott súlyosabb válaszra. Ezt a csökkent immunválasz és a kokcidiumellenes kezelés hatékonysága mutatja.

Élelmiszer-biztonsági szennyeződés

A Salmonella typhimurium és a Campylobacter jejuni iránti nagyobb fogékonyságról is beszámoltak DON és T2 jelenlétében. Ami arra utal, hogy ezek a vegyületek módosíthatják a baktériumok anyagcseréjét.

A DSM szerint a tudományos kísérletek adatainak összeállítása kimutatta, hogy a mikotoxinok jelenléte a baromfitápokban jelentősen (p<0,05) 12%-kal csökkentette a takarmányfelvételt és 14%-kal a testtömeggyarapodást. Utóbbi 7%-kal csökkent takarmányhasznosítási arányt eredményezett a nem szennyezett csoportokkal összehasonlítva.

A Genti Egyetemmel folytatott együttműködési projekt eredményei pedig azt mutatják, hogy a diszbiózissal terhelt takarmány és a kiegészítő DON (5mg/kg) és FB1 (20mg/kg) szinergista negatív hatást gyakorolt a brojlerek teljesítményére. Ez azt mutatta, hogy a brojlerek teljesítményének csökkenése a termelés utolsó szakaszában is fennmaradt.

(Forrás: poultryworld.net)