Mindenhol más az aranykorona értéke

Az aranykoronát a mai napig használják a szántóföldek minőségének kifejezésére. Alkalmazása nem egyszerű, ugyanis szinte minden településen más és más egy aranykorona értéke forintban kifejezve.

Az aranykoronát, mint földérték mutatót 1900-tól kezdve használjuk a földterületek értékének kifejezésére. Előtte egyszerűen forintban határozták meg a föld jövedelmezőségét. Kezdetben a mértékegységnek az volt a célja, hogy meghatározza a földek közti minőségbeli különbséget, valamint az aranykorona érték alapján fizették az adót a tulajdonosok a földjeik után.

Az aranykorona értéket megjelenésekor elsősorban az adók mértékének megállapításához használták

Az aranykorona érték meghatározása egy igen bonyolult feladat. A folyamat során több szempontot is figyelembe kellett venni. Többek között:

• az éghajlati viszonyokat,
• a domborzati viszonyokat,
• a vízrajzi viszonyokat,
• valamint a talaj termékenységét kifejező tulajdonszámot.

Ennek megfelelően az aranykorona értéke településenként más és más, mivel nincs két egyforma éghajlati, domborzati és vízrajzi viszonyokkal rendelkező hely az országban. Minden településen van egy úgynevezett községi mintatér, amelynek meghatározták a termőképességét. Később ezekhez viszonyítva kaptak aranykorona értéket a település többi földterületei.

Minden terület aranykorona értéke megtalálható a helyileg illetékes földhivatalban, valamint az ingatlan tulajdoni lapján is szerepel. Eredetileg az érték egész szám volt, de akkor még a földterületeket nem hektárban, hanem holdban mérték. Mivel ma már hektárt használunk terület-mértékegységnek, az átváltások miatt az egész aranykorona érték tört számmá változott, amely 2 tizedes jegyre van megadva.

Az aranykorona érték már 1900 óta kiemelten fontos mutató a mezőgazdasági területek értékének meghatározásában. Azóta számos változás történt a termőföldekkel (talajdegradáció, minőségvesztés), de ezt sok esetben az aranykorona értéke nem követi. Ebből adódóan esetenként a régi értékek már nem felelnek meg a földek mai állapotából adódó áraknak. Tettek lépéseket egyébként az aranykorona leváltására, de az ún. "100 pontos földértékelési" rendszer – bár precízen előkészítették – sosem lépett érvénybe. Így, amíg nem találnak ki jobbat helyette, marad a régi rendszer.