Mit hoz Sándor, József, Benedek?

Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatára valamint a termés előrejelzésre sok népi hiedelem épül. Megtudhatjuk belőlük, mikor várható jó búzatermés és mikor kell szántani a jó termés érdekében.

Március a tavasz első hónapja, amitől szinte minden ember a napsütést és a természet lassú feléledését várja a sötét téli hónapok után. A nappalok is egyre hosszabbak, az óraátállítással pedig tovább élvezhetjük a világosságot.

Március 12-e, Gergely napja, amiről azt tartják, hogy Gergely megrázhatja a szakállát, azaz még eshet hó, jöhet még hideg. Sok helyen ezen a napon vetik a krumplit, búzát, rozst, hüvelyeseket, palántának való magokat, és a mákot.

Ám Sándor, József, Benedek, 18-án 19-én és 21-én már zsákban hozzák a meleget. A hiedelem szerint, ha Sándor napján jó az idő, a termés is jó lesz. Ezt a hiedelmet erősíthetik meg a méhek is, ha az ezen a napon kiengedett méhek sűrűn telepednek ki a kasra vagy a kaptár szájára. Egy kis trükkel lehet fokoznia a dolgos rovarok munkáját, ha hangyabolyt szórunk a kas alá.

József napjához is kapcsolódik bőven jóslat; ha 19-én szivárványt látni, és a sárga sáv széles, akkor jó búzatermés várható, a széles piros sávból pedig bő bortermésre következtethetünk; ezeken kívül sokan tartják úgy, hogy ha ezen a napon kezdik meg a szántást, akkor bőséges lesz a termés. Március 21-ét tartják a tavasz első napjának, s egyben a nyári időjárásra való következtetés napjának, ugyanis ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyarunk. Összességében e három napról is számon tartanak időjárás előrejelzést, mely szerint hosszú, meleg nyári időnk lesz, ha e három napban kisüt a nap, ám hosszú, csapadékos őszre készülhetünk, ha nem.

25-én pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony Napján sok helyen kezdődik meg a fák metszése, de ekkor a tavaszi időjárásra is következtethetünk. Vannak, akik úgy tartják, ha 25-én rossz az idő, akkor a tavasz is rossz lesz, mások pedig a békák megszólalásából jövendölnek még negyven napig tartó hideget.

Vajon hallatja-e a hangját?