Mit „tudnak” segíteni a talajoltó baktérium készítmények az aszály elleni küzdelemben?

Az aszály általában tartós csapadékhiányt és a vele járó magas hőmérsékletet jelenti. Egyszerűbben fogalmazva tartós és jelentős vízhiányt. Az aszály időben átmeneti, míg a szárazság tartós jelenség.

A talaj szerkezete, állapota befolyásolja a szárazságstresszt. De milyen a jó talajszerkezet?

A talaj szerkezete nagymértékben befolyásolja a víztározó kapacitását. A jó talajszerkezet aprómorzsás. A felépítésében az úgynevezett talajaggregátumok játszanak fontos szerepet, melyeket makro- és az azokat felépítő mikroaggregátumokra oszthatunk. A legkisebb alapegység tulajdonképpen egy kis életközösség, amelyben található szervesanyag, baktérium, agyagszemcse és gomba is.

A gombafonalak és a bizonyos talajbaktériumok által termelt exopoliszacharidok „ragasztják” össze a kis egységeket nagyobb részekké. A poliszacharidok nyálkaszerű anyagok, melyek képesek viszonylag nagy mennyiségű víz megkötésére és tárolására. Ha a talajélet intenzív, akkor a talaj szerkezete is egyre inkább javuló tendenciát mutat és ezzel jár a jó víz- és hőháztartás is. Ezért állítjuk, hogy ha egészséges a talaj és élénk a mikrobiális aktivitása, megfelelő a szervesanyag-tartalma, akkor a vízhiányos, aszályos időszakok okozta stresszt is jobban tűri a növényállomány.

A rendszeresen végzett baktériumos talajoltással és a szármaradványok szakszerű kezelésével nagyban hozzájárulhatunk talajaink szárazságtűrésének, illetve vízgazdálkodásának javításához. Természetesen ez csak egy, de nagyon fontos elem az aszálykárok enyhítésére.

Mit „tudnak” segíteni a talajoltó baktériumkészítmények az aszály elleni küzdelemben?

A baktériumos talajoltó anyagokban vannak olyan törzsek, amelyek nagy mennyiségű, az előzőekben említett exopoliszacharidot képesek termelni. Ezáltal részt vesznek a talaj aggregátumainak képzésében, építve a morzsalékos, jó talajszerkezetet. Ezért is tapasztalják a gazdák több éves talajoltás után, hogy könnyebb művelni a talajt és kevesebb gázolaj fogy. Emellett a talajok víz- és hőháztartása is javul, több vizet képesek megkötni és tárolni. Így a talajoltott területeken az aszálykár is mérséklődhet.

A növénymaradványok szakszerű kezelése is hozzájárul a jó talajszerkezet kialakulásához. A szervesanyagok irányított lebontása során növekedik a talaj szervesanyagtartalma, javul a talajszerkezet és egészséges marad a termőföld.

Milyen eredmények és tapasztalatok vannak?

A Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjai által előállított és forgalmazott termékek rendszeres felhasználói azt jelezték, hogy a csapadékhiányos időszakokat jobban tűri az állomány, kevésbé viseli meg a szárazságstressz a növényeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó talajszerkezet és a megfelelő talajélet segíthet az aszály elleni küzdelemben. Természetesen az extrém csapadékhiányos állapotok esetén, mint ahogy azt 2022-ben az Alföld egyes részein megtapasztalhattuk, sajnos már nem működnek ezek a technológiák sem.

Milyen technológiát javaslunk az aszály elleni küzdelemben?

A klímaváltozás különösen felerősíti az aszály kockázatát. Magyarországon 10 egymást követő évből átlagosan 3-4 aszályosnak tekinthető, de ezek előfordulási gyakorisága az elmúlt időszakban nőtt. Hazánkban jelenleg az összes szántóterület mindössze 2%-a öntözhető, ez további beruházást igényel, mely jelenleg is folyamatban van.

Összefoglalóan tapasztalataink azt mutatják, hogy rendszeres baktériumos talajoltás mellett a talaj párolgásának csökkentésére különböző talajművelési és takarási módok, a csapadékhiánynak jobban ellenálló növénykultúrák megválasztásával lehet az aszály okozta károkat mérsékelni.

(x)