Modern villák és szegényes bódék váltják egymást a móri szőlőültetvények helyén – elvétve lehet találkozni szőlőműveléssel

Egyre többen sürgetik a radikális fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.

A nyaralókat gazdasági épületnek álcázva, arra szóló építési engedéllyel húzzák fel az új tulajdonosok, akik a szőlővel nem bajlódnak. Ezzel nem csak a helyi borászok megélhetését, de a kultúráját is veszélyeztetik.

Nyaralókká alakult dűlők

Eltűnőben vannak a szőlők a Móri Borvidék zártkerti területein. Azok a dűlők, ahol szilárd burkolatos utat találunk, amelyek Mór városához közelebb esnek, 70-80 százalékban nyaralókká alakultak, vagy lakóövezetté váltak.

A szőlő a fokozott építkezés áldozatává vált. Az is megeshet, ha nem lakna ott senki, akkor is felhagytak volna már a szőlőműveléssel - kesergett Varga Máté, a borvidék elnöke, a magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozva.

Kijelentette, sajnos ebbe az is belejátszik, hogy a fiatalok kevésbé szeretnének szőlőműveléssel foglalkozni, így ahol nincs is lakó a zártkerti övezetben, ott is találni olyan szőlőket, ahol a tulajdonos felhagyott a terület művelésével.

Számít a panoráma is

Általában akkor válnak eladóvá az ilyen ingatlanok, amikor az idősebb birtokosok már nem foglalkoznak vele. De arra is van példa, hogy jó állapotú ültetvényeket vesznek meg a panoráma miatt, s az új tulajdonos nem szándékozik művelni.

A szőlőhegybe kiköltözők két csoportba sorolhatók. Az egyiket azok a természetbe vágyó, egzisztenciálisan jó körülmények között élő személyek alkotják, akik szeretnének kiszakadni a városi létformából. Takaros porták jelzik a megjelenésüket. A másik véglet a perifériára szorult emberekből áll.

Az ingatlanárak növekedéséből csak a spekulánsok húznak hasznot

Móron megemelkedtek az ingatlanárak, s sokan ezt már nem tudják megfizetni, vagy egyéb okok miatt kerültek nehéz anyagi helyzetbe. A zártkerti övezet éppen ebből kifolyólag eklektikus képet mutat – modern villák és bódék váltják egymást, néhol művelt szőlővel színesítve. A jelenlegi szabályozás erre nem nyújt hathatós megoldást.

Mivel a földterületek ára jelentősen megnőtt, így azok számára, akik szőlőt művelnének, elérhetetlenné váltak.

Móri viszonylatban egy hektár szántó 1,2-1,5 millió, míg szőlő esetében 2-4 millió forint között mozog. Ha viszont ezt a zárkerti árakból számoljuk vissza, akár tízszeres összeg is kijöhet. Így szorul ki a mezőgazdaság ezekről a területekről. Még szerencsére Móron a szőlőtermesztés zöme a külterületeken zajlik. Ám ahogyan terjeszkedik a város, egyre több dűlőt fog érinteni a beépítés.

Jelenleg Móron helyi rendelet írja elő, hogy építkezés csak akkor kezdhető meg, ha a terület 80 százalékán szőlőt találunk. Sajnos ennek a szabálynak nem tudnak érvényt szerezni, mint ahogy annak sem, hogy életvitelszerűen zárkerti ingatlanban lakni nem lehet: az ott található házak gazdasági épületként vannak nyilvántartva. Pedig néhányuk ránézésre is luxusingatlan.

Általános probléma a környezetszennyezés

A másik oldalról kitapintható a feszültség a szomszédok között. A szőlőművelés bizonyos hanghatással jár, berreg a traktor, a permetezőgép, száll a por. Vannak olyan kiköltözők, akik az együttélés szabályait sem tartják be.

Villany a legtöbb helyen található, de vezetékes víz nincs, mint ahogy a szennyvíz- vagy szemétszálíltás sem megoldott. Nem túl kellemes a háztartási szemét elégetése, amire pedig nap mint nap akad példa. Zártkerti övezetben autóbontóra is bukkantunk – jegyezte meg Varga Máté, hogy a környezetszennyezés általános probléma.