Műtrágyával élelmiszer, élelmiszerből műtrágya

Az élelmiszerhulladék felhasználásával csökkentenék az egyre nagyobb mértékű pazarlást az Egyesült Államokban. Ehhez egy olyan technológiát szabadalmaztattak, amellyel a felesleges élelmiszerekből folyékony műtrágyát állíthatnak elő.

A világ egy jelentős részén éheznek az emberek, miközben az úgynevezett fejlett országokban rengeteg élelmiszer landol a kukában. Ez utóbbi problémával küzdenek az Egyesült Államokban is, ezért ottani vállalkozók és befektetők egy csoportja úgy döntött, újra felhasználja az elpazarolt élelmiszerhulladékot. Ráadásul megpróbálnak vele gyümölcsöt és zöldséget termelni - írja az entrepreneur.com szaklap. A lap szerint az USA-ban a fogyasztók, a gazdálkodók, és a vállalkozások évente 218 milliárd dollárt költenek 62 millió tonna olyan élelmiszerre, amelyet megtermelnek, feldolgoznak és a kereskedelembe szállítanak, de végül soha, senki nem eszi meg azokat, mivel hulladékként végzik. Ez pedig felelőtlen pazarlás, amire egy kaliforniai vállalat talált kiváló választ.

A hulladékot egy feldolgozó üzembe viszik, ahol nagy hordókba kerül, ott enzimekkel keverik össze, így egy folyékony, szerves műtrágyát hoznak létre.

A probléma megoldására szabadalmaztatott a California Safe Soil nevű cég egy olyan technológiát, ami a szerves élelmiszer-hulladékot használja fel újra.

A hulladékot egy feldolgozó üzembe viszik, ahol nagy hordókba kerül és ott enzimekkel keverik össze. Így egy folyékony, szerves műtrágyát hoznak létre. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel a keverékkel több gyümölcsöt és zöldséget lehet termelni, ráadásul kevesebb víz felhasználásával. Ráadásul tovább csökkenthetők a költségek.

Az ebből készített új kísérleti műtrágya ugyanakkor nem ugyanazokkal a kémiai összetevőkkel rendelkezik, mint a legtöbb növényi műtrágya.

A cég elsődleges célja, hogy elterjessze a technológiát az Egyesült Államokban, ez azonban csak jelentős fejlesztésekkel és az amerikai fogyasztói magatartás változásával jöhet létre. Ehhez szükség van a szeméthez és az élelmiszerekhez kapcsolódó tudatosság növelésére. De ha a vásárlók is hajlandóak megszokni és alkalmazni az új rendszert, sokkal kevesebb hulladékot termelhetne az ország. Ha a próbálkozás sikerrel jár, a technológia elterjedhet más országokban is, hiszen nem az USA az egyetlen, ahol az élelmiszerpazarlás problémát jelent,