Nagyon nehéz helyzetben az állattartó gazdák, ezért változtatást szeretne a Bács-Kiskun megyei NAK-elnök - videóval

Az állattartó gazdák gondjai után idén már a növénytermesztési ágazatba is begyűrűzik az áremelkedés. Ráadásul nem csak az energia- és műtrágyaárak, hanem a koronavírus járvány hatásai is nehéz helyzetbe hozzák a termelőket. A takarmányárak növekedése mellett a baromfiágazatot évek óta sújtja a madárinfluenza. A pandémia miatt ráadásul a vendéglátóipar szállodákra, éttermekre és kávéházakra fókuszáló szegmense, a HORECA szektor bedőlése plusz nehézséget okozott a prémium vízi szárnyas termékeket előállító Bács-Kiskun megyei gazdáknak.

Az áremelkedés gyakorlatilag az állattenyésztési ágazatba gyűrűzött be először, de sajnos az idei évben a növénytermesztés következik. Ezen a területen a hatás kicsit később érződik, mivel a növénytermesztésben most jelenik meg az inputanyagok; a műtrágya, a növényvédőszer és a vetőmag ára - mondta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke. A szakember szerint az állattenyésztés valamennyi ágazata bajban van.

A takarmányárak növekedése mellett a baromfiágazatot évek óta sújtja a madárinfluenza. A pandémia miatt ráadásul a vendéglátóipar szállodákra, éttermekre és kávéházakra fókuszáló szegmense, a HORECA szektor bedőlése plusz nehézséget okozott a prémium vízi szárnyas termékeket előállító gazdáknak - írta a Kecskeméti lapok online oldala.

Változásra van szükség a támogatások rendszerében, mert a kiírásokhoz képest kevesebb jut el a gazdákhoz az áremelkedések miatt

“Mindenképpen átgondolandó - és ebben is folynak egyeztetések az Agrárminisztérium illetékes szakembereivel -, hogy hogyan kellene a támogatási rendszereinket átalakítani ahhoz, hogy hasonlóan nehéz helyzetek ne alakuljanak ki. Sajnos minden támogatásunkban az látszódik, hogy a piac mindig beárazza azokat - emelte ki az elnök. Gáspár Ferenc elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy egy pályázat megjelenése esetén az adott gépek és egyéb eszközök ára megemelkedik. Így végül a termelőhöz csak a támogatás kis része jut. Mivel a kacsa és libatermékek 80 százaléka külföldre kerül, át kell gondolni a támogatási rendszert is, hogy működőképesebb legyen - fogalmazott.