Nehéz, de nem lehetetlen a diólevél komposztálása

Sokan sokfélét mondanak, ha a diólevél komposztálhatóságáról van szó. A régóta vitatott kérdésre a gödöllői Szent István Egyetemen folytatott kísérlet eredményei válaszoltak. A dió ugyanis egy olyan vegyületet állít elő, amely mindegyik részében megtalálható, és az erre érzékeny növényekre mérgező, így gátolja azok fejlődését.

A kísérlethez novemberben gyűjtötték össze a diólombot, valamint a megfelelő összehasonlítás érdekében a vegyes gyümölcslombot (alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, mandula), amit darálás és tömörítés nélkül 1 m3 -es hálós komposztálókba raktak. A komposzt nem került lefedésre, nedvesedése csak a természetes csapadék útján történt. Forgatására rendszeresen nem került sor, csak mintavételezéskor.
A vizsgálat novembertől következő év augusztusig tartott. Három alkalommal történt mintavétel, a frissen lehullott levélből a komposztáló novemberi feltöltésekor, majd négy hónapos komposztálás után márciusban és kilenc hónap után augusztusban. A kivett mintákat légszáraz állapotig szárították, azután darálták és 3 mm-es rostán átszitálták, majd sötét, hűvös helyen tárolták az augusztusi csíráztatásig.

A kísérlet eredményeiből a Magyar Mezőgazdaság válogatott, eszerint a diólevél komposztálása során figyelni kell arra, hogy:

• Az avar égetésekor keletkező hamu nagyobb mennyiségben rombolja a talaj humuszkészletét.
• Amennyiben a frissen lehullott diólevelet közvetlenül a talajba dolgozzák, a kísérlet eredményei alapján az feltételezhető, hogy a diólevél már tavasz elejére veszít a kezdeti növekedést gátló hatásából.
• 4 havi komposztálás után a diólevél-komposzt a kémiai összetételét tekintve kis adagban már felhasználható lenne, de az állaga még nem alkalmas az egyenletes kijuttatásra és a talajba dolgozásra.
• A diófa juglon vegyülete gátló hatással van más növények növekedésére. Ez elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál jelentkezik.

A diólevél komposztálása ezért elkülönítetten végzendő folyamat, mert hosszabb ideig tart, mint más faleveleké. A diólevél-komposzt legalább 9 hónapig készül, utána azonban szabadon felhasználható - írják. A SZIE-n "Különböző érettségű és dózisú diólevél és vegyes Gyümölcslomb komposzt hatása mustár (Sinapis alba) tesztnövény csírázására" címmel megjelent kísérlet ide kattintva olvasható.

Gátolja a juglon a többi növény növekedését

A kerti növények esetében a juglon-érzékenység leggyakoribb tünetei a levelek sárgulása, lankadása, hervadása a vegetációs időszak alatt, különösen forró, száraz időben. Ez végül a mérgezést elszenvedő növény pusztulását okozhatja. Van azonban több olyan cserje, zöldség, gyümölcs, illetve dísznövény is, amelyik ellenáll a juglonnak, és megfelelően fejlődik a fa alatt. Korábban itt írtunk arról, hogy megtörhető a juglon átka, van élet és kertészet a diófa alatt is.

Kapcsolódó: 12 dolog, ami nagyon káros a komposztba téve

Már Magyarországon is egyre elterjedtebb a komposztálás. Remek módja ez annak, hogy saját szerves trágyát készítsünk a háztartási hulladék egy részéből. Azonban nem helyes válogatás nélkül mindent rádobálni a komposztdombra, mert vannak olyan dolgok, amelyek árthatnak neki. Ennek a módszernek is megvannak a szabályai és a tiltólistája. Cikkünkből kiderül, mik azok, amelyek soha nem kerülhetnek bele a komposzthalomba.