Nem álom a GMO-mentes takarmányozás Magyarországon

Az import szója szinte teljesen kiváltható az alternatív fehérjenövények segítségével. A cél, hogy megvalósuljon a teljes GMO-mentes takarmányozás Magyarországon.

“Az alternatív fehérjenövényekkel kiváltható az állattenyésztés főleg importszójával kielégített takarmányszükséglete, amivel közelebb kerülnénk a teljesen génmódosított szervezetektől mentes élelmiszer-előállításhoz” – mondta a Magyar Időknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A 14 európai ország által nyáron aláírt Európai Szójanyilatkozat egyik legfontosabb része az alternatív fehérjenövények széles körű alkalmazása lehet, amivel kiváltható az import génmódosított szójabab és szójadara.

Magyarország szójadara-importja meghaladja a 490 ezer tonnát, míg tavaly 181 ezer tonna szójababot termesztettek a magyar gazdák. Az állattenyésztés egyik kulcskérdése a takarmányozás és a fehérjeszükséglet kielégítése. A növényi eredetű fehérjeforrások közül a szójadara a legmegfelelőbb az intenzív takarmányozásra, ugyanis aminosav-összetétele igen közel áll az állati eredetű fehérjékéhez - folytatta az államtitkár.

A Magyarországon előállított GMO-mentes szójababot és szójadarát leginkább nyugat-európában értékesítik, mivel a GM-szervezetektől garantáltan mentes, extra költséggel előállítható takarmányokat ezeken a piacokon fizetik meg. A feldolgozott termékek exportpiacain a megfelelő tanúsítvánnyal érvényesíteni tudják a többletköltségeket. A takarmányozásra külföldről behozott szójadara pedig sok esetben génmódosított növények felhasználásával készül.

Nagy István elmondta, hogy jelentősen csökkenthető a magyarországi állattartók szójadara-behozatala. A szemes fehérjenövények, a szójabab mellett a lóbab, a takarmányborsó és az édes csillagfürt növekvő termesztése, valamint a hazai növényolaj- és bioetanolgyártás egyre nagyobb mennyiségű melléktermékeinek növekvő hasznosítása nagyban hozzájárulhat az importszója kiváltásához.

Támogatják a GM szója kiváltására alkalmas alternatív fehérjenövények termesztését, így megvalósulhat a GMO-mentes takarmányozás itthon

A szárított gabonatörköly és a szintén kukoricából előállított kukoricaglutén takarmány, a napraforgódara és a repcepogácsa bekeverhető a tápkeverékekbe, így korlátozott mértékben képesek kiváltani a szójadarát. Ezekből a növényi melléktermékekből évente összesen 440 ezer tonnát állítanak elő, miközben a szójaimportunk 468,8 ezer tonnát tesz ki.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2014–2020 közötti időszakban támogatja a GM szója kiváltására alkalmas alternatív fehérjenövények termesztését.

2016-ban a szemes fehérjenövények termelési támogatását 3107 gazda vette igénybe közel 67,4 ezer hektáros termőterületre, míg a szálas fehérjenövényekre 4200 gazdálkodó 145,5 ezer hektárra kért és kapott támogatást. A szemes, illetve szálas növények termesztési támogatására 4,1-4,1 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

Nagy István szerint a 14 uniós tagállammal közösen aláírt szójanyilatkozat agrárdiplomáciai siker. A nyilatkozat a GMO-mentes fehérjenövények termesztése mellett támogatja az egyéb fehérjeforrásokat, például a melléktermékek, a napraforgó és a repcemag felhasználását a takarmányozásban.

A dokumentum nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók tájékoztatására, valamint a fenntartható fejlődésre, a biológiai sokféleség megőrzésére és a termőterületek védelmére. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: az ilyen növények teljes termesztési tilalmával Magyarország korábban is sokat tett a GMO-mentesség eléréséért.

A cél, hogy a takarmányozásban és az élelmiszeriparban is megvalósuljon a teljes GMO-mentesség.