Nem elég a sajátunk? Japánból érkezett az új cserebogár…

Bőven van belőlük itthon is, de úgy tűnik, néhány év múlva a növényeinket károsító újabb cserebogárfajt „köszönthetünk”. A hírek szerint megjelent Európában is az észak-amerikai kontinensen már nagy károkat okozó japán csere­bogár.

A dél-európai országokban már évek óta megtalálható, de az utóbbi 4-5 évben a német és a svájci területen is észlelték az Amerikai Egyesült Államokban nagyjából száz éve rettegett japán cserebogarat. Kanadában is előfordulnak populációi. Európában először Olaszországban írták le 2014-ben.

Nincs természetes ellensége

A fajnak az új területeken eddig még nem akadt igazi természetes ellensége, amit csak tetéz, hogy igen magas a szaporodási rátája – írja Gazdanet rovatában a szabadfold.hu. Az egyébként szép bogár a mi őshonos zöld cserebogarunkhoz hasonló méretű, azaz nagyjából egycentis. A nálunk ed­dig még nem észlelt jövevény azonban barnás, fémes, bronzos színű, a potroha oldalán lévő légzőnyílások körül sok fehér pöttyöt visel.

A latinul Popillia japonica néven emlegetett bogár nem válogatós, számos növényt károsít – a gyümölcsfáktól a zöldségeken át a fűfélékig mintegy 300 táplálékfajt írtak már le –, és nemcsak az egy évig a földben élő pajor, hanem a kifejlett rovar is. (Az idén a zöld cserebogarak is nagy területeken károsítottak, a gyümölcsfák és -bokrok felső szintjén sokszor szinte tarra rágták az ágakat.)

Gyakorta csoportosan lakmározik

A japán cserebogár felnőtt egyedei a nyár közepén egy-másfél hónapig táplálkoznak, majd szaporodnak és elpusztulnak. A bogár jól repül, gyakorta csoportosan lakmározik, ami tetézi kártételének mértékét.

Szaporaságára jellemző, hogy nem egyszerre, hanem 4-6 naponként rakja le a petéit – akár 10-15 alkalommal is egy évben –, miközben vándorol, táplálkozik, így nagy területeken képes elterjedni.

Mivel veszélyes új fajról van szó és európai továbbterjedése biztosra vehető, a növényvédelmi hatóságok felhívják a figyelmet, hogy aki ilyen bogarat lát vagy vélelmezi azt, azonnal jelentse. Fontos lenne begyűjteni az észlelt példányt, fotóval is dokumentálni a létét, az előfordulás helyszínét.