Nincs más választás, alkalmazkodnunk kell  a klímaváltozáshoz

Mezőgazdaság és klímaváltozás – kockázat vagy lehetőség? címmel tartottak július 29-én kerekasztal-beszélgetést az Esztergomban megrendezett MCC Fesztivál Zöld színpadán. A meghívott szakemberek a klímaváltozás mezőgazdaságra és úgy általánosságban, a környezetre gyakorolt hatásairól, ellene való lehetséges védekezési lehetőségekről értekeztek.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint az ágazatnak a (már megkésett) megelőzés mellett az adaptációra kell figyelmet fordítania a klímaváltozás vonatkozásában. Ennek egyik alternatívája az új növényfajok termesztése (például kiviültetvény Zala megyében) a jelenlegi kultúrák mellett.

Kukorica és a napraforgó: katasztrofális terméseredmények

A helyettes államtitkár hozzátette, a klímaváltozás okozta aszály idén Magyarország mezőgazdasági területeinek az 53 százalékában (2,7 millió hektáron) okozott súlyos károkat, és eddig mintegy 680 ezer hektár esetében történt kárenyhítés. Röviden összefoglalva: az őszi kalászosok betakarításuk miatt nem szenvedtek hosszantartóan az aszálytól. A kukorica és a napraforgó esetében  azonban –főként Kelet-Magyarországon – katasztrofális terméseredményekre számíthatunk.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora kiemelte, korábban is voltak olyan évek, ahol az aszály elvitte a termést. Azonban figyelembe kell venni a világ népességének évről évre történő exponenciális növekedését – ennyi ember élelmezésében hatványozott problémát okoz egy-egy aszályos év (nem véletlen a fejlődő országok lakosságának egyre nagyobb éhezési rátája). Véleménye szerint már most fel kell készülnünk a következő években is valószínűsíthetően jelentkező aszályokra. Ezek megoldására a hazai vízgazdálkodás átalakítását látja megfelelő eszköznek.

Csak átfolyik a víz az országon

„Az 1847-es folyószabályozás óta csak átfolyik a víz az országon, nem tartjuk meg (…), és a hazai éves csapadékmennyiségnek is csak a felét használjuk fel, a többi elvész.”

Szerinte az öntözés mellett egy vízmegtartási koncepció megalkotása lehet a megfelelő megoldás az aszálykárok mérséklésére.

Ehhez Juhász Anikó hozzátette: Magyarország földrajzi adottságainak révén a Pannon biogeográfiai régióhoz tartozik, ahol a Kárpát-medence védelmének köszönhetően, egy elszigetelt, várhatóan extrém kontinentális klíma várható a következő évtizedekben.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója egyetértett a vízmegtartás fontosságával, ugyanakkor kiemelte:

alkalmazkodóképességre van szükség ahhoz, hogy a környezetünkkel együtt akklimatizálódni tudjunk a jelenlegi időjárási körülményekhez. Ennek elősegítésében az új, innovatív technológiai újítások jelenthetnek megoldást.

Szinte valamennyi kutatás összekapcsolható a klímaváltozással

Jelenleg az agrárkutatások 20-40 százaléka a klímavédelemhez köthető (erdészeti, talajgazdálkodási, állattenyésztési kutatások), ugyanakkor közvetetten szinte valamennyi kutatás összekapcsolható a klímaváltozással, hiszen környezetünk és élelmiszer-ellátásunk, valamint a társadalom jelenlegi életkörülményeinek megtartásához elengedhetetlen a folyamatosan zajlódó éghajlat-változás lekövetése és a gerjesztett problémák mielőbbi megoldása.

Az ügyvezető igazgató nem tartja korrekt és pontos kijelentésnek, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátásában a mezőgazdaság tehető kizárólagos felelőssé, és arra kérte a magyar állampolgárokat, hogy szükség esetén védjék meg a gazdákat, hiszen a szabályokat betartó, a jövő gazdálkodását szem előtt tartó termelő mindennapi tevékenységével az egyik legnagyobb természet- és környezetvédő.