Nincsen Alföld racka nélkül

Mi juthat eszünkbe a Hortobágyról? Sík táj, a Kilenclyukú híd, gémes kutak és természetesen a védett és őshonos racka juh. Mai cikkünkben ezt az érdekes juhfajtát mutatjuk be.

Nincsen pontos és meggyőző információ arról, hogy melyik fajta lehet a racka őse, de egyes feltételezések szerint egészen ie. 4. évezredig nyúlik vissza a története, ugyanis az akkori Mezopotámia területén élő, egyenes szarvú gyapjas juh lehet a racka őse.

A Kárpát-medencébe valószínűleg honfoglaló őseink hozták be ezt a fajtát, de vannak olyan feljegyzések, melyek szerint Ázsia területéről kerültek ide a népvándorlások idején.

Az 1870-es években a magyar állomány elérte a 4-5 millió egyedet, ami tökéletesen mutatja, milyen fontos és jelentős állatfajta volt akkoriban a racka. Ezt követően a nemesített juhok tenyésztésének „hála”, a racka elkezdett kiszorulni a tenyésztésből. Olyannyira nagy volt a fajta hanyatlása, hogy a II. világháború után majdnem teljesen eltűnt hazánkból, egyedül a hortobágyi és a debreceni tenyésztők áldásos munkájának köszönhetjük, hogy még ma is megcsodálhatjuk ezt a csodás juhfajtát.

Ezekből az egyedekből jött létre 1952-ben a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (akkori nevén Hortobágyi Állami Gazdaság) fehér és fekete racka állománya.

A racka juh védjegye a tengelye körül megcsavarodott 'V' alakú egyenes szarv

A racka „védjegye” a V alakú egyenes szarv, amely a tengelye körül meg van csavarodva. A kosok és az anyajuhok is egyaránt viselik ezt a jellemvonást. Az anyajuhok jóval kisebbek a kosoknál (egy kifejlett kos 55-75 kg, míg egy anyajuh 35-45 kg). Az anyajuhok tejhozama szezononként elérheti a 100 litert is. Kizárólag fekete és fehér színváltozatú rackák léteznek.

Rendkívüli szívósságából adódóan a rackajuh alkalmas a pásztoroló tartásra is, napjainkban, nagyüzemben egyedül a Hortobágyi Nonprofit Kft. alkalmazza ezt a tartási módot. Míg télen takarmányozzák az állatokat fedett istállókban, addig nyáron legeltetésre vannak fogva az egyedek a legelők megerősödésétől egészen a tél beálltáig.

Napjaink tendenciája, hogy a racka tartásának anyagi haszna mellett (gyapjú, szaporulat, tej és húsértékesítés) egyre inkább felértékelődnek a nem kézzel fogható hozadékai. Ennek tekinthető a természetes élőközeg fenntartása a legeltető állattartáson keresztül, a sokrétű pásztorkultúra életben tartása, illetve a magyar racka juh, mint védett nemzeti kincs génmegőrzése.

Forrás: hortobagy.eu