A növények is stresszelnek, de mit tegyünk?

A szárazság a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amely károsan hat a növénytermesztésre is. A növénynemesítők kiemelt célja ezért olyan fajták létrehozása, amelyek képesek elviselni a meleg, csapadékmentes időjárást is. Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressz tűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressz toleranciát igazolt.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hirtelen jövő, nagy erejű viharok, az áradásszerű esőzések és a hosszú, aszályos időszakok nem csak az embereket, de a növényeket is megviselik – rögzíti a K&H közleménye. Ezek közül a szárazság az egyik legjelentősebb stressz, mivel az élőlények teljes életműködését befolyásolja: káros hatása a növény fejlődésében, növekedésében, a terméshozamban és annak minőségében egyaránt megmutatkozik.

Éppen ezért a nemesítők kiemelt célja egyre inkább az, hogy olyan növényfajtákat hozzanak létre, amelyek képesek tolerálni a tartósan aszályos, meleg, csapadékmentes időszakokat. Erre keres megoldást egy fiatal magyar kutató, aki laboratóriumi körülmények között vizsgálja 10 különböző burgonyanemesítési klón szárazság okozta stressz tűrését. A növények stressz tűrési képességét meghatározó nedvkeringési képesség (ozmoreguláció) egy sejtszinten megnyilvánuló folyamat, ezért a különböző genotípusok ilyen jellegű tulajdonsága laboratóriumi körülmények között is tesztelhető - mondta Hanász Alexandra, aki kutatómunkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának harmadik helyét.. A kutatás alátámasztja, hogy igen nagy eltérések lehetnek az egyes burgonyafajták között az ozmotikus-stressztűrés tekintetében. A vizsgálat során ugyanis laboratóriumi körülmények között a 10-ből 3 burgonyafajtánál igazoltak kiemelkedő ozmotikus-stressztoleranciát. Ez az eredmény hasznos információt szolgáltat a nemesítési fajták későbbi szelekciójához és további szántóföldi tesztelések alapját képezhetik. A vizsgálatok folytatásával így a magyarországi ökológiai viszonyoknak legmegfelelőbb fajták hozhatók létre, illetve választhatók ki, ami a magyar termesztők piaci versenyben maradási feltételeinek javítását és az ágazat fellendítését segítheti a jövőben – tette hozzá Hanász Alexandra.