Ha öntözni szeretne, most meghallgatják az igényeit

Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásához szükséges az öntözési vízigények felmérése. Ennek érdekében 43 ezer kamarai tagot keresnek fel a falugazdászok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december elsején indította el a felmérést, hogy kiderüljön, mik a gazdák valódi igényei és problémái.

Az öntözési vízigények kielégítése a nemzeti stratégia része

A kormány feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, ésszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. A 2017. októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat megvalósítása pedig decemberben újabb szakaszba lépett - számolt be róla a NAK.

Az öntözési vízigények felmérése kiemelt agrárfeladat - Fotó: Pixabay, Norbert Waldhausen

A stratégia részeként a NAK vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. Ezért a 2017. december 1. és 2018. január 31. között tartó időszakban 1.235.682 hektárnyi területet érintve 43.030 gazdálkodó kamarai tagot bevonva kérdezi meg a gazdákat. A vízigény-felmérést az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez, a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez és a tényleges öntözési igényekhez tervezik kialakítani, a pontos fejlesztési irányokat is lehatárolva.

Miért is indokolt ez?

Az idei vízhelyzetről itt írtunk korábban.

Hogyan történik az öntözési vízigények felmérése?

A felmérés a falugazdászok közreműködésével valósul meg. Ők az öntözőrendszerek hatásterületén gazdálkodást végző termelőkkel közösen töltik ki az erre a célra készült internetes adatrögzítő felületet. A kérdőívet is tartalmazó felület kitöltésének köszönhetően parcellaszinten láthatóvá válnak azok a területek, ahol valós igény látszik az öntözésre. A felméréskor a falugazdászok egy hozzájáruló nyilatkozatot is kérnek a termelőktől. Ez alapján a termelő adatai és parcelláinak elhelyezkedése felhasználhatóak lesznek a stratégiához. A stratégia célja a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület minimum 300 ezer hektárra történő növelése. Ezen belül is cél a kertészeti kultúrák, illetve a szőlő- és gyümölcsültetvények arányának emelése. Ez elsősorban felszíni vízkészletek felhasználásával történik, a felszín alatti vízkészlet igénybe vételének minimalizálása és a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása mellett. Az öntözésfejlesztési stratégiát 2018. április 30-ig kell előterjeszteni jóváhagyásra a kormánynak.

A visszajelzésekért Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai keresik meg a felmérésben érintett gazdálkodókat. A kamara nyomatékosan kéri tagjait, hogy lehetőség szerint minél nagyobb számban vegyenek részt a felmérésben, hiszen az igények részletes megismerése garantálja az öntözésfejlesztési stratégia hatékony kialakítását.

Az érintett termelők száma megyei bontásban

• Hajdú-Bihar megye: 12.164
• Békés megye: 6.697
• Bács-Kiskun megye: 4.857
• Jász- Nagykun-Szolnok megye: 4.967
• Csongrád megye: 4.372
• Szabolcs- Szatmár-Bereg megye: 3.286
• Győr-Moson-Sopron megye: 2.868
• Pest megye: 1.985
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 939
• Heves megye: 357
• Baranya megye: 193
• Vas megye: 109
• Komárom-Esztergom megye: 105
• Fejér megye: 33
• Veszprém megye: 29
• Somogy megye: 23
• Tolna megye: 21
• Zala megye: 13
• Nógrád megye: 12