Óriás a láthatáron: augusztustól jön az új mezőgazdasági szuperegyetem

Csökkenő hallgatói létszám, szétaprózodott kutatás és oktatás: többek között ezekkel a komoly gondokkal küzd a mezőgazdasági felsőoktatás Magyarországon. Ennek megoldására kezdődik az agrár-felsőoktatás integrációja, a jövő év elejére Szent István Egyetem név alatt öt kampusszal, 20 ezer hallgatóval és 3500-4000 dolgozóval Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jön létre. Az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Kaposváron beszélt arról, hogy július végén a gödöllői Szent István Egyetembe olvad a veszprémi Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon kara és az egri Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampusza. Az integrációt előkészítő bizottság elnökeként is dolgozó főigazgató a Kaposvári Egyetemen a témában tartott dolgozói fórum után sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy első lépésként a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem augusztus 1-jén összeolvad. Ezután az intézmény január 1-jén alapítványi fenntartásba kerül, és csatlakozik hozzá a hazai agrárkutatást összefogó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 intézménye és négy gazdasági társasága.

Gyuricza Csaba a döntést a hallgatói létszám csökkenésével és a hatékonyabb működés szükségességével indokolta. Elmondta, hogy idén a tavalyinál 18-20 százalékkal kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a csökkenés az agrárképzésben 30-40, a pedagógiai képzésben 50 százalékos. Az összeolvadás nélkül pár éven belül kritikus helyzetbe kerülhetett volna a kaposvári felsőoktatás - utalt arra, hogy a Kaposvári Egyetem négy kara közül kettő agrár- és pedagógiai képzésekben érdekelt.

Ezekre a külföldi példákra hivatkozott a főigazgató a mezőgazdasági szuperegyetem létrehozatalának indoklásakor

A főigazgató életszerűtlennek nevezte, hogy Magyarországon 11 felsőoktatási intézményben 17 helyen legyen agrárképzés. Szerinte több nyugat-európai államban jellemzően legfeljebb négy helyen képeznek agrárszakembereket, de van olyan ország is, ahol egyetlen intézményben folyik az oktatás. Ahol országonként egy intézménybe koncentrálják a tudást, a forrásokat, ott az ebből adódó innováció és a fejlesztés eredménye a termék-kibocsátásban és a mezőgazdaság versenyképességében mérhető. A Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban is csak kilenc agráregyetem van. Nagy probléma az is, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézmények nem reagálják le a valós piaci igényeket - fűzte hozzá.

Így néz ki majd a szakmai és a pénzügyi jövő

Gyuricza Csaba azt is elmondta, hogy az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd, az egységek működéséhez szükséges forrásokat biztosítják. A kampuszok, illetve a Kaposvári Egyetem dolgozói augusztus 1-jével a Szent István Egyetem dolgozói lesznek, a Kaposvári Egyetem mind a négy kara, köztük a gazdaságtudományi és a művészeti kar is tovább működhet. A Szent István Egyetem nem agráregyetemmé, hanem agrárfókuszú egyetemmé válik, ahol más tudományterületeknek is helyük van. Az agrárképzés aránya még a világ vezető agráregyetemein sem éri el az 50 százalékot, ráadásul a Kaposváron jelen lévő gazdaságtudományi képzés kapcsolódik az agráriumhoz, a pedagógiai terület elengedhetetlen szaktanárok képzéséhez, a művészeti oktatás pedig a palettát színesíti - folytatta a NAIK első embere.

Új agrár-felsőoktatás jön, ennek része a mezőgazdasági szuperegyetem

Gyuricza Csaba néhány héttel korábban az M1 aktuális csatornán beszélt arról, hogy a magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott. A műsorban elhangzott, hogy a kormány új és modern agrár-felsőoktatást szeretne létrehozni és ennek a folyamatnak az első lépéseként jön létre egy központi agráregyetem.