Összefoglalta a hús- és tejalternatívák lehetőségeit az ENSZ Környezetvédelmi Programja

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legújabb jelentése szerint a hús- és tejalternatívák térnyerése „jelentősen csökkentheti” a globális élelmiszerrendszer környezeti hatásait. A dokumentum, melynek címe „Mi fő? Elemzés a konvencionális állati termékekkel szembeni új alternatívák potenciális hatásáról”, szerint ez a pozitív hatás leginkább a magas- és közepes jövedelmű országokban érezhető, feltéve, hogy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiát használnak a termelés során.

A "What's Cooking? An assessment of potential impacts of selected novel alternatives to conventional animal products" című jelentés ide kattintva olvasható el. Az anyag azt állapítja meg, hogy a hús- és tejalternatívák – ideértve az újszerű növényi húsféléket, az állati sejtekből tenyésztett húst és a mikroorganizmusok által fermentációval előállított fehérjetermékeket – „jelentős potenciállal” bírnak a üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére, valamint hozzájárulhatnak az erdőirtás, víz- és talajszennyezés, valamint a biodiverzitás csökkenésének csökkentéséhez, és emellett pozitívan hathatnak az állatjóléti szempontból is – írta a Trade Magazin.

Ezeket látja szükséges változtatásnak az UNEP egyik vezetője

Az UNEP vezérigazgatója, Inger Andersen szerint „az új élelmiszer-alternatívák szélesebb választékot kínálnak a fogyasztóknak”.

„Ezenkívül az ilyen alternatívák csökkenthetik a mezőgazdasági területekre nehezedő nyomást, csökkenthetik a kibocsátásokat, ezzel segítve megoldani a háromszoros bolygói válságot – a klímaváltozás, a biodiverzitás és a természetvesztés válságát, a szennyezés és a hulladék válságát – valamint kezelni az állattenyésztés iparága által okozott egészségügyi és környezeti következményeket. Több kormányzati támogatás és nyílt, átlátható kutatás szükséges annak érdekében, hogy ezeknek az új technológiáknak a potenciálját néhány ország számára ki lehessen aknázni” - fogalmazott.

A kibocsátás számai és területei

Az állattenyésztés ipara jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, a jelentés szerint, majdnem 60%-ban felelős a táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásáért, és 14% -20% -ban a globális üvegházhatású gázok kibocsátásáért, olyan tényezőkön keresztül, mint az állati kibocsátások, takarmánytermelés, a földhasználat változásai és az energiaigényes globális ellátási láncok.

Ebbe beletartozik az olyan támogatások, mint az open-access, vagyis nyílt elérésű kutatások és kereskedelmi szervezetek támogatása, az állattenyésztésre vonatkozó támogatások, adókedvezmények, közvetlen pénzügyi befektetések és kölcsöngaranciák átterelése az újszerű alternatívák javára - írták.