Összefoglalta a NAK, milyenek lehetnek 2020 után a Közös Agrárpolitika keretei

Hirdetés

A 2020 utáni új KAP kialakításának első lépése a 2017. február 2-án az Európai Bizottság által a szakpolitika egyszerűsítésére és korszerűsítésére meghirdetett nyilvános konzultáció volt. A konzultáción megállapították, hogy a válaszadók egyszerűbb, rugalmasabb politikára, a gazdálkodók számára megfelelő szintű jövedelem biztosítására, illetve a környezet- és éghajlatvédelem új kihívásaira szeretnének válaszokat látni. Ilyenek lehetnek a Közös Agrárpolitika keretei a Kamara szerint. A konzultáció eredményeit is felhasználva 2017. november 29-én adta ki a Bizottság a KAP jövőbeli irányvonalaira vonatkozó közleményét „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” címmel. A szakpolitika tartalmának meghatározásával párhuzamosan 2017. március 1-jén, az Európa jövőjéről szóló Fehér Könyvvel kezdődött el a Közös Agrárpolitika jövőbeli forrásait is meghatározó 2021-2027 közötti uniós költségvetés kialakítása. A KAP várható kereteiről adott ki tájékoztatót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Közös Agrárpolitika keretei nagyobb tagállami önrendelkezést és több környezetvédelmet biztosítanának az Európai Bizottság szerint

A tájékoztatóban a KAP Stratégiai Tervezési Rendelet és az uniós költségvetési tervezet tartalmát foglalta össze a NAK.

A Rendelet alapján a tagállamok jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos, általános célként kellene kezelniük az élelmiszerbiztonságot hosszú távon biztosítani tudó, környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését. Ezeken kívül az egyes területeken átívelő, úgynevezett horizontális célként az innováció és digitalizáció ösztönzését, és az új tudás hasznosításával a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését is. A nagyobb tagállami mozgástér lehetővé tenné a helyi körülmények fokozottabb figyelembe vételét, viszont nagyobb felelősséggel és elszámolhatósággal is jár.

Mindezt megvalósítandó, az Európai Bizottság szándéka alapján a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait.

A Rendelet 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi -úgynevezett- specifikus célkitűzést határoz meg, melyekre alapozva alakítják ki a tagállamok támogatáspolitikájukat. A célkitűzések a gazdasági életképességre, a termelők támogatására, egy magasabb szintű környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményre, valamint a vidéki térségek fenntarthatóságára koncentrálnak. A KAP Stratégiai Tervben a tagállamok választják ki, hogy a fenti célok teljesítését – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – milyen intézkedésekkel kívánják elérni. A választható intézkedéseket azonban a Rendelet rögzíti majd. Az intézkedések sikerességének, illetve általában a támogatáspolitika teljesítményének a mérésére továbbá a célok elérését alátámasztó tervszámokat és eredménymutatókat (ún. indikátorokat) is meg kellene határozniuk a tagállamoknak, a Rendelet adta keretek között.

Témák a cikkben

agrártámogatás KAP

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.