Ózontechnológiás fertőtlenítés a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az állattenyésztés területén

Ágazattól függetlenül egyre nagyobb kihívást jelent a termelői oldalon előírt higiéniai feltételek megteremtése és a szigorú szabályok betartása. Ehhez párosul a drasztikus környezeti és éghajlati változások hatása, a fogyasztói igényekben jelentkező egyre nagyobb elvárások az egészséges termékek iránt, ezen kívül a legelterjedtebb vegyszeres fertőtlenítő eljárások közös negatív tulajdonsága, hogy a kórokozók és a kártevők képesek rezisztenciát felépíteni a használt szerek ellen. A 21. századnak megfelelő higiéniás technológia és annak alkalmazása mára kulcsfontosságú és a profitrátában tisztán mérhető, piaci előnyt jelentő kérdéssé vált. Ilyen az ózontechnológiás fertőtlenítés.

Az ózon technológia nem újkeletű, alkalmazása már több az 1900-as évek elején elterjedt az élelmiszeriparban az eltarthatóság idejének növelése érdekében, ugyanakkor mindmáig leginkább a vízkezelés területén vált globálisan használhatóvá.

Ennek oka, hogy a régebbi technológiák / generátorok nem voltak képesek annyi ózont és olyan koncentrációban a levegőbe juttatni gazdaságosan, amely képes lett volna a helyiség minden pontjának sterilizálására – ez kb. 1 g ózont jelent légköbméterenként.

A Magyarországon ma már elérhető, teljesen automatizált, könnyen használható és mobil berendezések magas ózongáz-kibocsátásuk eredményeképp bizonyítottan képesek erre a teljesítményre, a több méretben készülő gépek legnagyobbika akár 5.000 légköbméteres helyiségeket - vagyis akár komplett üzemrészeket, de akár szellőzőpadozatos silókban 1500 tonnás gabonatömeget – is képes fertőtleníteni és nem hagy hátra semmilyen vegyszermaradványt, az ózon oxigénre bomlik vissza.

Üzemeltetésük rendkívül hatékony és költségkímélő, hiszen az ózont kizárólag a környezeti levegő átalakításával állítják elő egy elektromos izzó energiafogyasztásával.

1. Vírusok és baktériumok ellen
2. Penészgombák ellen
3. Gabona toxinmentesítésében
4. Raktári kártevők és rágcsálók ellen
5. Kémiai vegyületek lebontása

Az említett felhasználási területeken kívül bizonyítottan pozitív hatása van a gyümölcsök és zöldségek tárolásánál, hiszen a rothadást okozó baktériumokat és kémiai vegyületeket – pl. az etilént – szintén elbontja.

Az alábbiakban néhány konkrét, független laborok által validált teszteredmény az ózonberendezésekkel végzett fertőtlenítésről:

Az ózontechnológiás fertőtlenítés gabona toxinmentesítésére is használható

A technológia tojásfertőtlenítésre is alkalmas

És még a helyiségek fertőtlenítése és megoldható vele

A hazai és a nemzetközi tapasztalatai alapján a technológia használata leggyorsabban az üzemi helyiségfertőtlenítés, a gabona toxinmentesítés és a baromfitartó telepek – beleértve a keltetői és étkezési tojások fertőtlenítését – esetében várható.

A keltetői és az étkezési tojások piacára vetítve - a fertőtlenítő hatását és az egészségügyi kockázatait tekintve az ózontechnológiás fertőtlenítés kitűnően helyettesíti a gázosítás folyamatban a formalint, hiszen:

• jobb fertőtlenítő hatása van, mint a formalinnak,
• az ózon helyben előállítható és nem kell tárolni mérgező anyagként,
• egyszeri befektetést jelent, hiszen nincs működési költsége az áramfogyasztáson kívül
• környezeti levegő és elektromosság szükséges hozzá, vagyis nem fogyóeszköz

Helyiségek és eszközök fertőtlenítése is könnyedén megoldható, akár a vegyszeres eljárásokra nem alkalmas helyeken is, hiszen:

• nagyobb kapacitású a technológia, mint a ködképző berendezések
• gáz halmazállapota miatt homogén eloszlást biztosít, minden pontba eljut
• az ózon oxigénre bomlik vissza és nincs vegyszermaradványa,
• nincs egészségügyi várakozási idő a kezelést követően