Pusztultak a rákok, a kagylók és a halak a Dunán

Július hónap végén halak, rákok és kagylók ezrei főhettek meg élve a Körtvélyesi víztározónál, de a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR) azt írta, hogy nem őshonos fajok pusztultak el a Duna alacsony vízszintje miatt. A Vízgazdálkodási- és Építővállalat (VV) jelezte, hogy tesztelés miatt alacsonyabb lesz a folyó vízszintje, a következményeket látva azonban az információ nem jutott el az illetékesekhez. A vállalat még az esemény előtt  egy héttel közölte, hogy a zsilipkamra tesztelése miatt ideiglenesen mintegy 2 méterrel csökkentik a folyó vízszintjét.

A DennikE hírportál szerint az augusztus elején elvégzett próba miatti vízhiány ugyan nem korlátozta a vízi közlekedést, az élővilágban azonban jelentős kárt okozott. Peter Božík, a Szlovákiai horgászklub elnöke azt mondta, hogy halak egy generációja elpusztult, a megfelelő óvintézkedések hiánya miatt pusztultak el a vízszintcsökkentés után hátramaradt tócsákban. A felvidéki Új szó számolt be róla, hogy miután újra megemelkedett a folyó szintje, az áramlat elsodorta a tetemek egy részét, és a gútori Duna-partot elárasztották a bomló rákok, halak és kagylók maradványai.

Előzmény és figyelmeztetés is volt

Božík szerint meg lehetett volna akadályozni a pusztulást, például úgy, ha a Szlovák Horgászszövetség a VV tájékoztatására reagálva cselekszik, és elijeszti a part közelében lévő élőlényeket. A víztározó a Dunai Ligeterdők Tájvédelmi Körzet része, Kürthy Sándor, a szervezet dunaszerdahelyi fiókjának vízgazdásza a portálnak elmondta, hogy jelentést írtak a történtekről, amelyet továbbítottak a vezetőségnek, folyamatban van a vizsgálat. Az okozhatta a gondot, hogy a tározónál az iszaposodás miatt ismét nagyobb sekély tócsák alakultak ki. A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna dinamikus folyó, amely folyamatosan alakítja a tájat.

Kristína Bocková, az Állami Környezetvédelem szóvivője szerint:

Az elérhető fotódokumentáción, és a helyszínen is nem őshonos, invazívan viselkedő rákfajtákat azonosítottak, mint például a cifrarák, vagy a vándorkagyló. Az, hogy az őshonos, és védett kecskerákok is elpusztultak volna, a helyszínen és a fotók alapján sem bizonyított.

A környezetvédők nem regisztrálták védett rákfélék, vagy más élőlények pusztulását, ezért a természetvédelem szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a történteknek. A szóvivő azt is megjegyezte, hogy a Körtvélyesi-tározó a Duna művileg kialakított felvízcsatornájának része, és nem tartozik a folyó természetes ágához. A terület madárvédelmi körzet, madárpusztulást azonban nem jelentettek a vízszintcsökkenés miatt.