Rengeteg víz van a homok alatt

A Líbia délkeleti részén fekvő Kufra tartomány teljes egészében a Szahara területén helyezkedik el. A homokdűnékkel és tagolt fennsíkokkal borított terület rendkívül száraz, nincsenek állandó folyók vagy tavak, az éves csapadékmennyiség pedig átlagosan 2,5 milliméter. A vándorló homokdűnék alatt ma is ott van eltemetve a világ legnagyobb fosszilis vízkészlete, az egykori folyók maradványa. A több mint kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű núbiai homokkő víztározó rendszer négy ország (Líbia, Egyiptom, Csád, Szudán) területe alatt húzódik, és mintegy 150 000 köbkilométer vizet tartalmaz.

A sivatag mélyén elraktározott ősi vizet ma a világ legnagyobb vízvezeték-rendszere szállítja Líbia minden részébe - írta az Űrvilág.

A Líbia délkeleti részén fekvő Kufra tartomány (El-Kufra) teljes egészében a Szaharában helyezkedik el. A homokdűnékkel és tagolt fennsíkokkal borított terület rendkívül száraz, nincsenek állandó folyók vagy tavak, az éves csapadékmennyiség pedig átlagosan 2,5 milliméter. Nem mindig volt ez azonban így, a vándorló homokdűnék alatt ma is ott van eltemetve a világ legnagyobb fosszilis vízkészlete, az egykori folyók maradványa. 

A beszivárgó víz 10 ezer – 1 millió évvel ezelőtt raktározódott el a homokkőben, amikor a területen több csapadék hullott, az éghajlat pedig mérsékeltebb volt. Ennek a csapadékosabb időszaknak a nyomait a szakemberek az Endeavour űrrepülőgépen 2000-ben (STS–99) működött radarberendezés (Shuttle Radar Topography Mission, SRTM) mérései alapján rekonstruálták. A radaros adatok segítségével feltérképezték az egykor a térséget átszelő, ősi folyókat - írta a cikk.

A felső képen a sivatagi területen szinte semmilyen vegetáció sincs, az egyetlen kivétel a jobbra fent látható, illetve az alsó képen részletesen mutatott, valamivel zöldebbnek látszó terület, a tartomány székhelye, a mintegy 20 ezer lakosú el-Dzsauf (Al Jawf) és környékének mezőgazdasága. A világűrből készített felvételen feltűnően rajzolódik ki a területek öntözésének két különböző módszere. Az ISS egyik űrhajósa felvételén el-Dzsauf környéke látható.

Jól látható az alakzat

A kép bal felső részén a barázdás (földcsatornás, áztató) öntözés szabályos téglalap alakzatai rajzolódnak ki, ennél a módszernél a termesztett növény sorai közötti barázdákba vezetik az öntözővizet. Ettől délre a szabályos, sötétebb körök a körforgó öntözőrendszerek használatát mutatják.

A körforgó öntözőberendezéseket egy középpontból kiinduló, és akörül körbe forgó, néhány száz méter hosszú cső alkotja, amelyen keresztül a kör alakú területet öntözik. Az öntözőrendszerek vízellátását a núbiai homokkő víztározó rendszerből biztosítják.

A „nagy mesterséges folyó” (GMMR, Great Man-Made River) néven emlegetett csővezetékrendszert az 1980-as években kezdték kiépíteni, ma már ezen keresztül biztosítják Líbia vízellátásának 70 százalékát, a víz az ország két legnagyobb városába, a Földközi-tenger partján fekvő Tripoliba és Bengáziba is eljut. A vezetékek együttes hossza ma már eléri a 2820 kilométert, és naponta 6,5 millió köbméter vizet szállítanak a városokba - fogalmaz a cikk.