Robotok a tehénistállóban

Napjainkban egyre több helyen találkozhatunk gépesített mezőgazdasági üzemekkel, legyen szó növénytermesztésről, vagy állattenyésztésről. Viszont amíg a növénytermesztési ágazat folyamatos fejlődésen esik át, addig az állattenyésztésre nem minden esetben fordul akkora figyelem, mint amire szükség lenne. Az alábbiakban a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés fejlesztése lesz a téma, amelyről az Agrárium 2020 konferenciáján esett szó Gregosits Balázs jóvoltából.

Aktuálisnak nevezhető a téma, hiszen míg évtizedekkel ezelőtt az állattenyésztés esetében csak az emberi munkaerő jöhetett szóba, addig mára igyekeznek minél inkább leredukálni a kézi munkaerőt. Ennek oka az, hogy az alapvetően is munkaerőhiányban szenvedő ágazathoz ritkán lehet találni megfelelő szakképesítéssel rendelkező jelentkezőt, illetve ha a gépesítés mellett döntünk, annak hatására a munkafolyamatok is felgyorsulnak, ezzel növelve a profitot. A másik nagy probléma az állategészségügyet érinti, hiszen ha a tehén egészségügyileg nem megfelelő állapotban van, úgy nem termel a gazda számára.

De mégis hogyan lehetne elérni azt, hogy mind a tejmennyiség, mind pedig a tejminőség növekedésnek induljon anélkül, hogy az állat sokkhatást élne át?

A válasz a takarmányozásban, valamint a technológiában keresendő.

Hogyan takarmányoztunk eddig? Ezidáig teljes takarmánykeverék, a TMR (Total Mixed Ration) volt használatban, amelyet az irányított tehénforgalom során alkalmaztak, ám a robotfejés fejlesztésével a PMR-re (Partial Mixed Ration) való átállás a cél. A TMR esetében a tehén akkor vett magához tápanyagot, amikor adagolták, így a tápanyagtartalom, a pH érték folyamatosan ingadozott az állat bendőjében. Ellenben a PMR-nél, ugyanis ennél az eljárásnál a teheneknek szabad forgalmat adnak, így akkor táplálkozik, amikor szeretne, és abba a fejőállásba áll be, és akkor, amikor szeretne. Így az állatot nem éri stresszhatás, és magasabb tejhozammal zár. Bár a PMR esetében közel 7 liter tejnek megfelelő energiamennyiséggel kevesebb kell, hogy legyen, ezt az energiamennyiséget a csalogatótápban pótolják. Így takarmányozási szempontból 8-13%-kal növelhetjük a termelésünket, ugyanis a pH egyenlőség kapcsán sokkal kiegyensúlyozottabb eredményt kapunk a bendő pH értékeiben.

Granulátumokat kell kialakítani.

Cél az, hogy az állat magától menjen be a fejőberendezésbe, ehhez szükségesek a csalogatótápok, ezért fontos a takarmány minősége. Termelői csoporttól függően 1-8 kg/tehén/nap takarmányt kell kijuttatni. Fontos a takarmány minősége és állaga, mivel a poros alapú takarmányokat az állat nehezebben veszi magához, így kevesebb tápanyaghoz jut.

Technológia

Bár elsőnek hihetetlennek hangozhat, a tehenészetek robotizálása valójában növeli az állatjólétet. Ugyanis ebben az esetben nincs szükség az állat felhajtására, vagy a várakozóban eltöltött stresszes időre. A fenntarthatóság a robotizálásnak köszönhetően könnyebben megvalósul. Közel 50 ezer robottechnológia létezik, és ennek 80%-a Európában van jelen. Magyarországon 25-30 olyan robottechnológiával működő tejtermelő gazdaság van, amely jelen pillanatban prosperál. Megéri mérlegelni, hogy hogyan érdemes gépesíteni a gazdaságot, hiszen a tehénlétszám nagyban befolyásolja a fejlesztést. 350-450 tehénlétszámig az istállórobotos technológia javasolt, viszont afölött ez már nem gazdaságos, így a fejőházi technológia szükséges.