Rohamléptekben fejlődik az akvakultúra, mégis kevés halat eszünk

Tény, hogy a legegészségesebb ételek halból készülnek, mégsem fogyaszt sok halat a magyar. Pedig a kínálatra nem lehet panasz, hazánk „halgazdái” kitesznek magukért. Az akvakultúra évről-évre rohamosan erősödik Magyarországon.

Az Európai Unióban egy átlagos polgára évente átlagosan 20 kg halat eszik. Hazánk ettől jóval elmarad. Jó, ha fejenként 6-6,2 kg halat elfogyasztunk éves szinten. Ezt a tendenciát szeretnék javítani hazánk szakemberei, ezért már évekkel ezelőtt a halfogyasztást népszerűsítő kampánysorozatot indítottak útjára. A kampány célja, hogy ne csak az ünnepi időszakra korlátozódjon a magyar családok halfogyasztása, hanem bármikor az évben bátran nyúljanak az emberek a halhoz, mint alapanyaghoz.

Nem eszünk elég halat, de az akvakultúra virágzik hazánkban

A fogyasztásban még nem látszik az erősödés, a magyar halgazdák viszont rohamtempóban fejlesztik gazdaságaikat. Évente már mintegy 15-17 ezer tonna halat termel ki a hazai akvakultúra. Az évi össztermelés azonban 22-23 ezer tonnára rúg, amelyben azonban a horgászcélú "telepítőanyag" termelése is benne van. Tavaly 25 ezer hektár üzemelő tóterületen folyt halgazdálkodás, az előző évihez viszonyítva 3,5 százalékkal nagyobb területen. Az elmúlt évben 57 hektár új halastó létesült, és 676 hektár tóterület rekonstrukciója készült el.

A Földművelésügyi Minisztérium sajtóközleménye szerint egyre nagyobb jelentősége van az intenzív rendszereknek a haltermelés terén. 2015-ben Magyarországon összesen 3054 tonna étkezési céllal előállított hal került ki intenzív rendszerekből. Ez a 2014-es évhez képest 31 százalékos előrelépés volt.

Az intenzív rendszerekből kikerülő pikkelyesek döntő többsége afrikai harcsa volt, amellyel Magyarország Európa élmezőnyébe tartozik. A korábbi évekhez hasonlóan ez a halfaj adta az intenzív haltermelés mintegy 90 százalékát. Az akvakultúrából származó termelői árbevétel évente 11-12 milliárd forint.