Sérti az uniós jogot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési áraira vonatkozó magyar törvény az EU bírósága szerint

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési árai megállapítására vonatkozó feltételek korlátozásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit - közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága. Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2009-ben törvényt fogadott el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az érintett termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve, hogy ezek a kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket.

Az Európai Bizottság szerint azonban a magyar törvényi szabályozás sérti az áruk szabad mozgásának az elvét, valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletet. Ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az uniós bíróság ítéletében mindenek előtt azt állapította meg, hogy a magyar jogszabályi intézkedés, mivel tiltja a különböző országokból származó azonos termékek kiskereskedelmi forgalmazása esetén az eltérő árrések alkalmazását, hatással van a kiskereskedők által a fogyasztók részére értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árképzésére. Ily módon korlátozza e termékek kiskereskedelmi árainak meghatározásának szabadságát.

Nem tisztességes verseny

A bíróság szerint a vitatott intézkedés ellentétes az értékesítési árak tisztességes verseny alapján történő szabad képzésének elvével, ezért sértheti a vonatkozó uniós rendeletet. Azon érveléssel kapcsolatban, hogy az említett intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja, a bíróság kifejtette:

Magyarország nem bizonyította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülne az uniós jog szempontjából az a körülmény, hogy a kiskereskedők különböző tagállamokban letelepedett különböző beszállítóktól származó azonos termékekre eltérő árréseket alkalmaznak.

A bíróság véleménye szerint nem ismerhető el, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas lenne a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem céljának "koherens és szisztematikus módon" történő elérésére. Következésképpen Magyarország az intézkedés elfogadásával, és ezáltal a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési árai megállapítására vonatkozó feltételek korlátozásával nem teljesítette a rendeletből eredő kötelezettségeit - közölte ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A jogszabály háttere

A HVG írta meg, hogy a 2009 őszén elfogadott és 2010. január 1-én hatályba lépett törvény célja az volt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél megtiltsa a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartást. Ennek értelmében az e termékek forgalmazói által alkalmazott kiskereskedelmi profitráta az importált termékek esetében nem lehet kisebb, mint az azonos belföldi termékek esetében. A jogalkotó azt szerette volna elérni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve, hogy a kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket.

Az érv

A bírói érvelés szerint ez a rendelkezés beavatkozik a kiskereskedőknek az árréseik meghatározására vonatkozó szabadságába. Megakadályozza őket abban, hogy azonos, de különböző országokból származó termékeket magasabb vagy alacsonyabb árréssel értékesítsenek, és ily módon egyenlíthessék ki a termékek magasabb beszerzési árából eredő versenyhátrányt. A hosszadalmas bírósági eljárás során a magyar kormány is próbálta megvédeni ezeket a lépéseket arra hivatkozva, hogy az intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja. Ezt azonban Magyarország nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani - írták.