Soha ilyen mélyponton nem volt a hazai burgonyatermesztés

Egyre kisebb területen egyre kevesebb burgonyát termeszt az ország. Fénykorában elérte a 60 ezer hektárt az étkezési terület, ma alig nyolcezernél tartunk. Ehhez hozzájárult a feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek.

Ha kitekintünk a határainkon túlra, évek óta területcsökkentést szorgalmaz az unió a tagállamok felé. Idén 20 százalék volt az előirányzott terv, ami csak részben teljesült, de így is 2018 óta a legkisebb vetésterülettel, 1,6 millió hektárral számolhatunk.

Szakmai tanácskozáson

 A szezon nem jól indult az extrém hideg tavasszal, amit háromhetes száraz és forró periódus követett. Majd jött a csapadék, ami sokat segített az állomány fejlődésében. Az előzetes becslések szerint a várható termés az utolsó öt év átlagához hasonló, azaz 52 millió tonna, de ez 5,4 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.

Nézzük meg a legnagyobb burgonyás nemzeteket. A hollandoknál a korábbi esős periódust száraz meleg követte, ami gondot okozhat a fitoftóra elleni védekezésben. Az idei vetőburgonya szaporító területe 5-6 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.

Általában kéthetes késés tapasztalható az állományokban.

A malackrumplit elfelejthetjük

A kötések jónak mondhatók, de pontos becslésre még senki sem mer vállalkozni. Az étkezési óburgonya ára kilónként 12 eurócent – 45 forint – körül mozog, az új áru 60 eurócent – 210 forint –, a legjobb feldolgozói ár pedig 20 eurócent, azaz 70 forint.

Egyre jobban figyelni kell Lengyelországra, ahol megtanulták a minőségi áru termesztését, s a régen tőlük érkező malackrumplit elfelejthetjük.

Ma a termelői ár minőségtől függően nagy szórást mutat, kilónként 18 és 37 eurócent közötti, ami 65-130 forintnak felel meg.

A viszonylag magas árak a jelenlegi szokatlan meleg időjárásnak köszönhetők, s ha marad ez az állapot, az árak sem csökkennek.