Sokat ad a talajápolás a jó szőlőterméshez

Hirdetés

A szőlőtermesztésben a hosszú távú gondolkodás miatt rendkívüli jelentőséggel bír a talaj ápolása és javítása. Az elmúlt évszázadokban a szőlőt kézi, illetve állati erővel művelték. A domboldalakon az erózió megfékezésére fáradságos munkával teraszokat, gyakran mikroteraszokat létesítettek. Anyagunkból megtudhatja, miért fontos a talajápolás a szőlőben. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagát szemléztük. A XX. század mezőgazdasági modernizációja (gépesítés, nagyüzemi táblák kialakítása, széleskörű növényvédőszer-felhasználás stb.) nem kerülte el a szőlőtermesztési ágazatot sem. Sok esetben megszüntették a teraszokat és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki. A teraszos szőlőművelés ugyanakkor bizonyos esetekben problémát jelent a termelőnek. Például traktorral nehezen vagy egyáltalán nem művelhető, fokozott kézimunka-igénnyel jár, és ezeket a sajátosságokat nem feltétlen tudja vagy akarja vállalni egy gépesítettségen alapuló termelést végző szőlészet.

Azért is különösen fontos a talajápolás a szőlőben, mert évtizedekre meghatározhatja a bortermelés minőségét

Ennek azonban ára van: a nagy és egybefüggő, sokszor meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a tradicionális borvidékek élővilágát, illetve az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy az évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is - írja az ÖMKI anyaga.

Eltűnhet a feltalaj a szőlőből a felelőtlen gazdálkodás miatt

A hegy-völgy irányú ültetvények kialakításakor gondot jelent az is, hogy a meliorációs munkák jelentős talajmozgatással, -cserélődéssel és -átrendeződéssel járnak. Ennek a kedvezőtlen hatása helyszíntől, termőréteg-vastagságtól függően eltérő mértékű lehet, de a korábbi, évszázadokon vagy évezredeken át művelt feltalaj kisebb-nagyobb mértékben eltűnhet. Helyette pedig kedvezőtlen, tápanyagokban szegény, eltérő vízgazdálkodású, élettelen rétegek kerülhetnek a felszínre. Ilyen esetekben néha heterogén ültetvény lesz az eredmény, melynek egyes foltjai eltérő bánásmódot igényelnek és a termés mennyisége, minősége sem lesz egyöntetű.

A gépekkel való közlekedés talajdegradációt okoz

Ez leginkább annak tömörödésében, levegőtlenné válásában mutatkozik meg. Ez kedvezőtlen a talaj élővilágának, mert gátolja a lebontó- és tápanyagfeltáró folyamatokat. A tömörödött talajszerkezet továbbá akadályozza a csapadékvíz bejutását a mélyebb talajrétegekbe. A klímaváltozás hatására várhatóan hazánkban is egyre gyakoribb lesz hazánkban is a szárazság, magasabbá válik az átlaghőmérséklet. A szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt gyakrabban várhatók heves esőzések, ezek szintén jelentős károkat okozhatnak az ültetvényekben. A hirtelen lezúduló csapadék egyrészt lemossa a talajfelszínt, másrészt a víz nem jut le a talaj mélyebb rétegeibe.

A talaj nedvesség-tartalmának változása ugyanis sokkal inkább függ a csapadék intenzitásától, mint annak mennyiségétől. A nem körültekintően végzett kertészeti és mezőgazdasági gyakorlat pedig a szélsőséges időjárási elemekkel párosulva komoly problémákat idézhet elő történelmi borvidékeinken.

A kultúrsivatag jellegű ültetvényben mindezek mellett jelentős növényvédelmi problémák is előfordulhatnak: a teljesen „tisztán tartott”, gyommentes ültetvényekben, a természetes ellenségek hiánya miatt, a kártevő rovarok könnyebben elszaporodhatnak, és csak fokozott peszticid használattal szoríthatóak vissza. Az ökológiai gazdálkodásnál, ahol az ilyen készítmények használata erősen korlátozott, még inkább hangsúlyos szerepet kap a megelőzés, vagyis a hasznos élő szervezeteknek helyet adó, változatos életteret biztosító környezet kialakítása.

Élő, szerves közeg, úgy is kell bánni vele

A talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének. Ennek megóvása, diverzitásának, élővilágának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, szükséges. Bár az Alföldön például hagyománya van a rozzsal bevetett sorköznek, nem is olyan rég a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző Magyarországon. Manapság azonban egyre gyakrabban látni zöldellő sorközöket a borvidékeinken. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokba kezdett, hogy számba vegye a lehetséges módszereket, melyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált, egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben.

Témák a cikkben

borászat szőlő termesztése talaj talajjavítás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.