Szántó helyett mogyoró lehet a magyar megoldás az agrárium nagy gondjaira

A minőségi mogyorótermesztés, a talajjavítás, a gazdák hektáronkénti bevételének növelése, valamint a vadgazdálkodás támogatása adja a lényegét egy Zala megyei kezdeményezésnek. A HungaroHazel Zrt. elsődleges célja, hogy 2030-ig Délnyugat-Magyarországon több ezer hektáron telepítsen integrált mogyoró termelő ültetvényeket és támogassa a gazdákat az ültetvények ökológiai és gazdasági képességének kihasználásában.

A cég alapítói és munkatársai olyan, nemzetközi mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik új agrárberuházási lehetőségek biztosításával és innovatív fejlesztések megvalósításával tervezik a 21. század kihívásainak megfelelően átalakítani a magyar vidéket. Szerintük a modern emberiség egyik legfontosabb feladata az élelmiszer előállítás évezredek óta változatlan rendszerének teljes átalakítása.

Az új termelési módszereknek egyszerre 3 nagy elvárásnak kell megfelelniük:

• Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a legértékesebb természeti kincsek (talaj, víz, levegő, biodiverzitás) minőségének megőrzésére
• Csökkenő kockázat és ráfordításigény mellett növelni kell a mezőgazdaságból élők bevételeit
• A fogyasztóknak egészségesebb, értékesebb élelmiszereket kell biztosítani

Az ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt előnyös, új mezőgazdasági termelési rendszerek kialakítása nem egyszerű feladat. Ugyanis minden tájegységnek más-más adottságai és szükségletei vannak, amihez az új rendszereknek alkalmazkodniuk kell. A HungaroHazel Zrt. szakemberei közel egy évtizede készítenek terveket és tanulmányokat a Délnyugat-Magyarországon bevezethető új termékekről és termelési rendszerekről.

Ezeket két fő csoportra osztották:

• A kisebb hatású, kevésbé drasztikus, de gyorsan bevezethető, kevés innovációt igénylő
• A hosszabb távú, drasztikus változásokat ígérő, de rengeteg alkalmazott kutatást és előkészítést igénylő

mezőgazdasági rendszerek csoportjára.

Délnyugat-Magyarországi viszonylatban az első kategória tervei közül az utóbbi években magasan kiemelkedett a mogyoró ültetvényes termesztésének széles körű, integrált rendszerben történő kiépítése. Ez ugyanis szinte tökéletesen illeszkedik a 21. századi elvárásokhoz, ökológiai és agrárgazdasági szempontból egyaránt.

A mogyorótermesztés előnyei

Ökológiai szempontból a mogyoró talajforgatást nem igénylő, zárt lombkoronájú, fás szárú állománnyá fejlődik néhány év alatt, amely lehetővé teszi:

• a talaj fokozott védelmét, a nap- és szélerózió csökkentését vagy teljes megállítását, a talaj humusztartalmának megtartását vagy fokozatos növelését
• a zárt lombkoronának köszönhetően a csapadék visszatartását és fokozatos áteresztését, ezáltal a vízerózió megakadályozását és a vízháztartás javítását
• a vízvisszatartás segítségével a műtrágya bemosódás csökkentését, az élővizek és a talajvíz minőségének javítását
• a nagy tömegű fás állományban nagy mennyiségű szén-dioxid lekötését és ezáltal az üvegházhatás csökkentését
• a nagy lombtömeg segítségével a levegőben szálló por és egyéb szennyező anyagok hatékony szűrését, a levegő minőségének javítását
• a kifejlett állomány vadkárra való alacsony érzékenysége miatt az őshonos állatfajok életterének növelését (madarak, emlősök, hüllők és rovarok egyaránt)
• párhuzamos hasznosítást biztosító tulajdonságai miatt a biológiai sokféleség fokozását
• integrált odúrendszerekkel nagy mennyiségű madárélőhely, ízeltlábú fészkelőhely kialakítását
• a méheknek és egyéb megporzó rovaroknak a lehető legkorábbi nagy mennyiségű pollenforrás (január végétől egészen március végéig) biztosítását
• a betakarítás után visszamaradó kis mennyiségű mogyoró segítségével több tucat állatfaj télre való felkészülését

Gazdasági szempontból a mogyoró a szántóföldi kultúrákkal szemben lehetővé teszi:

• egy egységnyi területen sokkal nagyobb jövedelem realizálását
• egyetlen kultúra többféle hasznosítását (a mogyoró levelét takarmánynak vagy gyógynövénynek, fáját értékes bútor alapanyagnak lehet értékesíteni)
• az alatta levő félárnyékos élettér többkultúrás hasznosítását: szárnyasokat, juhokat, dámvadat tartanak sok helyen együtt a mogyoró ültetvénnyel, de van már orchidea és agancspáfrány termesztés is a mogyoró ágakra akasztva
• szarvasgomba tenyészetek kialakítását (a mogyoró az egyik legjobb szarvasgomba társnövény a világon)
• méhlegelőként történő hasznosítását
• ökoturisztikai és oktatási programok indítását

A mogyoró, mint növény

Rendszertani szempontból a mogyoró kifejezést a nyírfafélék családjába (Betulaceae) tartozó Corylus nemzetség valamennyi fajára használják. Jelenleg 18 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe, melyek kivétel nélkül mind az északi félteke mérsékelt égövi zónájában élnek. A nemzetség fajgazdagsága ellenére Magyarországon csak egyetlen faj őshonos, az európai mogyoró (Corylus avellana), ezért a mindennapi nyelvi használatban a mogyoró megnevezés kizárólag ezt a növényt jelenti.

Ökológiai szempontból a mogyoró egy rendkívül különleges cserje. Virágai egyivarúak, de egylakiak, azaz minden egyes mogyoróbokor hím és nőivarú virágokat is nevel.

Ezek azonban mind térben, mind időben, mind külalakban jól elkülönülnek egymástól. A hímivarú virágok kettesével-négyesével lógó barkákba tömörülnek (egy barkán belül 250 virág is kialakulhat) és minden más hazai növénynél korábban nyílnak. Az első barkák már január végén kifejlődnek és március végéig termelik virágporukat. A virágport a szél szállítja a nőivarú virágokra, melyek rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók, csak a rügyek csúcsából kiálló piros bibék árulkodnak a jelenlétükről.

Beporzás után a nőivarú virág nyugalmi állapotban marad, a tényleges megtermékenyülés csak júniusban történik meg. Ezt követően a rojtos, leveles kupacsokban ülő makkok (általában 1-4 darab) rendkívül gyors fejlődésnek indulnak. Augusztus végére, szeptember elejére beérnek, szüretelhető állapotba kerülnek. Ezek a különleges ökológiai tulajdonságok a legutolsó jégkorszak végén alakultak ki a mogyorón, melyek segítségével a hideg időjárás és a beporzó rovarok hiánya ellenére az elsők közt tudta benépesíteni a visszahúzódó jég alól felszabadult élőhelyeket. Nem véletlen, hogy 8-10 ezer évvel ezelőtt az európai emberi közösségek táplálkozásában rendkívül nagy szerepet játszott a mogyoró, melyről számos régészeti lelet tanúskodik.

A mogyoró, mint gazdasági ültetvény

A mogyoró egy lassan növekvő cserje, legkorábban az ültetés utáni negyedik évben fordul termőre, teljes termőképességét azonban csak a 8-10. év közt éri el. Cserében rendkívül hosszú életű, megfelelő ápolás és megújító metszések mellett 80 évig is termesztésben tartható.

A mogyoróról hazánkban két tévhit is széles körben elterjedt az elmúlt évtizedekben, melyek ráadásul ellent is mondanak egymásnak. Mezőgazdasági körökben gyakran hallani, hogy ültetvényes rendszerben a mogyoró termesztése nem lehetséges Magyarországon, mert túl északra vagyunk ahhoz, hogy sikeres terméseredményeket lehessen elérni. Ezzel egyidőben mindenki tudni véli, hogy a mogyoró egy igénytelen növény, bárhova ledughatunk egy mogyoróvesszőt, és az meg fog eredni. Sőt, bármikor tövig visszametszhetjük, újra ki fog hajtani, szinte kipusztíthatatlan.

A valóságban azonban mindkét megállapításnak éppen az ellenkezője igaz.

Délnyugat-Magyarország jelenlegi éghajlata tökéletesen alkalmas a mogyoró ültetvényes termesztésére. Az ültetvények kialakítása azonban rendkívül nagy gyakorlatot és szaktudást igényel, mert a mogyoró kimondottan igényes a talajviszonyokra, a tájolásra, a vízellátottságra. Délnyugat-Magyarország szinte minden talajtípusa alkalmas a mogyoró valamelyik kereskedelmi fajtájának a telepítéséhez. Ám a fajtaválasztás, a tájolás, a térállás és a szükséges infrastruktúra megtervezése komoly szakmai feladat, melyet csak sok éves nemzetközi tapasztalat birtokában szabad elvégezni. Az ültetvény egyik megálmodójával egyébként egy helyszíni riport is készült, ezt itt lehet elolvasni:

Várják a termelők jelentkezését

A társaság rendelkezik a megfelelő nemzetközi tapasztalattal és gyakorlattal, melyet egy integrációs szerződés aláírása után megosztanak a termelői csoporthoz csatlakozó gazdatársaikkal, hogy együtt ökológiai és gazdasági szempontból is eredményesen, sikeresen alakíthassák át több ezer hektáron a kultúrtáji viszonyokat. Így lehet a szántók helyén több mogyoró Magyarországon.

Szerkesztette: Csurja Zsolt

Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök