Szigorúbb ellenőrzések, törvény a GMO-mentességről – heti hírösszefoglaló

Oroszországban is terjeszkedik a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt.; az akácmézből élnek a méhészek; szigorodnak a földműveléssel kapcsolatos vizsgálatok. Íme, a hét fontosabb hírei!

A Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. komoly terjeszkedésbe kezdett, ezúttal külföldön, pontosabban Oroszországban. A kazanyi székhelyű Ekoferma Zvenyigovo céggel vegyesvállalatot alapítottak, az erről szóló megállapodást pedig már alá is írták a felek. Az Ekoferma alapítói víziszárnyasok tenyésztéséhez kerestek partnert, így találtak rá a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt.-re. Fontos megemlíteni, hogy Oroszországban még senki sem foglalkozott idáig víziszárnyasok tenyésztésével (pedig van rájuk kereslet), így az újonnan alakuló vegyesvállalat egy teljesen új piacot hódíthat meg. Így a siker szinte garantált. A vállalatot az oroszországi Kirov megyében jegyzik be öt nap múlva 2 millió eurónyi tőkével. Három év alatt el akarnak jutni az évi 1,2 millió liba és 2 millió kacsa tenyésztéséhez. A beruházás értéke három év alatt 12-15 millió euróra rúg majd, és 1500-1700 embert fognak alkalmazni.

A sorozatos visszaélések miatt szigorúbb földműveléssel kapcsolatos vizsgálatokra számíthatnak a gazdák. Büntetni fogják például azokat a haszonbérlőket, akik a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget és a bérelt földet parlagon hagyják, de felveszik utána a támogatást. További – szórványosan jelentkező – probléma, hogy a bérlők a gyommentesítési kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, például a parlagfüvet sem irtják úgy, ahogy azt a törvény előírja. Az agrártárca egyben felszólítja a földműveseket az állami földhaszonbérletek szakszerű kezelésére és szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére.

Az utóbbi időben sokat támadják az akácot, mint invazív fajt, pedig több haszon van belőle, mint azt az átlagember gondolná. Itt vannak például a méhészek, akik jóformán az akácmézből származó bevételből élnek meg, ugyanis az összbevétel több, mint 50 százalékát az akácméz adja. Azért sem indokolt az akácosok elleni támadás, mert az esetek nagy többségében homokos, alacsony aranykorona-értékű területeken vannak az akácerdők. Ezeken a területeken más növényeket nem is lehetne gazdaságosan termeszteni.

Néhány héten belül – az Európai Unióban először – Magyarországon már törvény szabályozhatja a GMO teljes tiltását! Az eddigi gyakorlat szerint az unió hozott engedő vagy tiltó törvényt, amit a tagállam kifogásolhatott ugyan, de a változtatás érdekében akár az Európai Bíróságig is el kellett menni. Most fordul a kocka, az unióban az egyes tagállamok alkothatják meg azokat a szabályokat, amelyek a GMO-s élelmiszerektől, vetőmagoktól védik őket. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter ennek alapján javasolja a géntechnológiai törvény módosítását is, és a tervek szerint sürgősséggel már hétfőn meg is kezdődik a tárgyalása.

A sertéshús áfájának csökkentése a szakértők szerint a teljes termelési folyamaton végig fog menni, így azt a fogyasztóknak is érzékelniük kell. Az áfacsökkentés első lépése már a múlt év elején végbement, amikor az élő- és félsertés áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkent. Ennek hatására az ágazat tisztulni kezdett, a feketegazdaság háttérbe szorult. A sertés tőkehús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése azonban már nem csak a feketegazdaság visszaszorításában fog szerepet játszani, ezt már a fogyasztók is érzékelni fogják – vélik a szakértők.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült!