Szükség van-e a magyar tormára?

A torma az egyik leginkább kézimunka-igényes növénykultúra, amit Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztenek. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát hoznak le, amely kielégíti a hazai és az kiviteli igényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát belföldön értékesítik, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként kerül a nyugat-európai országokba.

A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a megtermelt torma mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja az időjárás. Ez pedig az előző két évben nem alakult kedvezően. Tavalyelőtt sok hőségnap volt, nagyon korán túl melegre fordult az idő, a talaj száraz, alig művelhető volt. A tavalyi hűvös, csapadékos időszakot pedig hirtelen meleg váltotta az ültetés után. A napi hőingadozás a 25-28 °C-ot is elérte. Többek között ez is okozta az alacsony termésátlagot.

Monokultúrás torma, érzékenyebb termőtalaj

A tormatermesztő körzet egyik problémája a monokultúrás termesztés. A családi gazdaságok kis földterületeket használnak, ez pedig nagyon korlátozza a növényváltást. A torma döntő többségét nyírségi jellegű homoktalajokon termesztik, de kapcsolódnak hozzá öntés- és homokos vályogtalajok is. Ezek a talajok többnyire alacsony kötöttségűek, savanyú kémhatásúak. Így aztán jobban kitettek a szélsőséges időjárási viszonyoknak. A humusztartalmuk 0,3-2 százalék, ami befolyásolja a tápanyag-felhasználást, az öntözések számát, az egyszerre kijuttatott vízmennyiséget és az agrotechnika további elemeit - írták.

Bár történtek ígéretes előrelépések az ültetés és a betakarítás gépesítése terén, de ahhoz elfogadható talajállapot kell. A költségeket viszont növeli az erőgépek, a vasanyagok folyamatos áremelkedése, valamint az üzemanyagárak hektikussága. Egyre nagyobb gond és kiadás a növényvédelem, a tormaállományban kevés vegyszer alkalmazható.

A torma termesztésének feltétele a jövedelmezőség és az öntözés

Probléma még a széttagolt a termőterület is, valamint az, hogy a hazánkban megtermelt tormamennyiség feldolgozatlanul, alapanyagként értékesül, mindenféle hozzáadott érték nélkül. Ugyanakkor várhatóan még sokáig szükség lesz a magyar tormára, mert a hazai és a külföldi feldolgozók is ennek az ízére állították be a receptjeiket. Ezért meg kell tartani a jövedelmezőségét, mert különben a fiatalok nem termesztik majd. A klimatikus viszonyok változása miatt egyértelművé vált, hogy öntözés nélkül nem lehet jövedelmezően tormát termeszteni.