Tápanyagot ment és őriz a regeneratív talajművelés

Európában, így Magyarországon is ritkaságnak számít a regeneratív talajművelés szántás nélküli technológiája, a hagyományos, a földet akár fél méter mélységben is átforgató szántással szemben. Pedig a módszer alkalmas arra, hogy a a talaj túlzott bolygatása nélkül biztosítsa a legelők növénytársulásainak fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és a nedvességet. Angol példa mutatja be a gyakorlati hatásokat.

A Qubit mutatta be egy angol termelő példáján keresztül a módszert. Mint írják, az Egyesült Királyság dél-nyugati részén, a Devon megyei Lydford városka határában gazdálkodó David Andrews kizárólag húshasznú szarvasmarhákat tart. A gazda 607 egyedes állománya tavasztól őszig csak azt eszi, amit a legelőkön talál. Télen sem kapnak mást, mint a 142 hektárról begyűjtött zöld takarmányt, szilázsként, vagyis erjesztéssel tartósított formában.

Legelőfelújítás és szántás nélküli művelés

Eddig még semmi különleges, vagy a megszokottól eltérő nincs - írták. Sőt, Andrews, mint minden magára adó állattartó évről évre felújítja, szükség esetén újraveti a legelőit. Csakhogy ezt már nem a szokásos módon teszi, hanem a no till nevű regeneratív műveléssel, ahol a klasszikus szántást nem alkalmazzák.

A direktvetésnek is nevezett folyamat során a felszínnek mindössze 10 százalékát nyitja meg, pár centiméteres mélységben. A speciális nyitócsoroszlyás vetőgép által nyitott magárkot a mag belehelyezése után a csoroszlya következő eleme betakarja és tömöríti is – idézi a cikk Birkás Márta akadémikus Talajművelési ABC című szakmunkáját.

A természetes életfolyamatokat évente megszakító szántással szemben az ilyen beavatkozás nem csökkenti, hanem növeli, de legalábbis szinten tartja a talajok szervesanyag-tartalmát, mivel a humuszbontó folyamatokat nem gyorsítja fel a mélyműveléssel bejuttatott levegő. Az ilyen műveléssel a csapadék fokozatosan tud beszivárogni a nedvességet is jobban megőrző talajba. A hónapokra csupaszon hagyott szántókkal ellentétben ráadásul a direktvetés után a szél és az eső sem erodálja a folyamatosan növényborítással takart felszínt – írták.

Szén-dioxid megkötés a regeneratív talajművelés eredménye

Ezzel a módszerrel Andrews számításai szerint gazdasága, a Warson Farm úgy állít elő egy kilogramm magas minőségű, táp- és adalékmentes marhahúst, hogy közben 6,65 kilogramm szén-dioxidot köt meg a talajban. A cikk szerint amíg Európában a szántóterületek mindössze néhány százalékát művelik ilyen módszerrel (Magyarországon alig néhány ezer hektárt), addig az USA-ban 23%, Brazíliában 50%, míg Argentínában 74% ez az arány.